Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

HM Katonapolitikai Osztályának munkatársa, 1948- tól helyettes, majd vezető a külföldi hírszerzés és a támadólagos elhárítás osztályon, 1949- ben letartóztatják, internálják, 1953-ban 5 év fegyházra ítélik. GAYER IMRE (Szeged, 1905. dec. 3. - Bp., 1950. jún. 22.) kommunista, lakatos, 1949. június 8-án letartóztatják, halálra ítélik, kivégzik, 1962-ben rehabilitálják. GEREBLYÉS LÁSZLÓ (Csákberény, 1904. - 1968. oki. 18.) költő, műfordító, 1923-tól jelennek meg írásai fővárosi folyóiratokban. 1924-től tagja az illegális kommunista pártnak. A 100%, a Forrás, a Társadalmi Szemle munkatársa. 1932-ben letartóztatják, rendőri felügyelet alá helyezik. 1938-ban Párizsba megy, ahol részt vesz a kommunista emigráció tevékenységében. 1940-ben hadifogságba kerül, 1942-ben szabadul. 1943-ban a Magyar Szemle szerkesztője. A Magyar—Francia Társaság főtitkára, majd az írószövetség külügyi osztályának vezetője. GERENDÁS IVÁN (1921—) szabó, 1946-1952: ÁVH-százados, majd a Villamosgép- és Kábelgyár osztályvezetője. GERGELY SÁNDOR (Sopronkeresztúr, 1896. febr. 2. - Bp., 1966. jún. 14.) író, szociáldemokrata, majd kommunista. Az 1. világháború végén belép az MSZDP-be. A 20-as évek közepétől a KMP tagja, részt vesz az MSZMP tevékenységében. A 100% munkatársa. írásai miatt többször eljárás indul ellene. 1931-ben a SZU-ba emigrál. A Magyar írók Szövetségének elnöke. GERGŐ ZOLTÁN (Szeged, 1893. jan. 16. - Bp., 1975. aug. 24.) közgazdász, a 30-as években csatlakozik a Társadalmi Szemle köréhez. Publikál a kolozsvári Korunkban, a Népszavában és a Szürke könyvekben. 1945-től az MKP központi vezetősége gazdasági bizottságának munkatársa, 1948-tól egyetemi tanár. Titkára, majd elnöke a Szövetkezeti Tudományos Tanácsnak. GERŐ ERNŐ (Terbegec, 1898. júl. 8. - Bp., 1980. márc. 12.) közgazdász, kommunista politikus, 1918-tól a KMP tagja. A Tanácsköztársaság bukása után emigrál, 1922-ben hazatér, 1923ban 15 év fegyházra ítélik, 1924-ben fogolycsere révén a SZU-ba kerül, majd Belgiumban, Franciaországban és Spanyolországban dolgozik. 1944-ben hazatér, az MKP, majd az MDP KV és PB tagja, majd a KV titkára. 1945-1948 között közlekedésügyi, 1948-tól pénzügy-, majd államminiszter, 1953-1954: belügyminiszter, 1955-1956: a minisztertanács elnökének helyettese, 1956 júliusától október 25-ig az MDP első titkára. 1956. október 28-tól 1960-ig a SZU-ban él. 1962-ben kizárják a pártból. GOLDMANN GYÖRGY (Vecsés, 1904. dec. 21. Dachau, 1945. jan.) szobrász, kommunista. A Szocialista Képzőművész Csoport egyik alapítója és szervezője. 1942-ben a katonai bíróság életfogytiglani fegyházra ítéli. 1944-ben Dachauba hurcolják. GOMULKA, WLADISLAW (1905-1982) lengyel kommunista politikus, 1945-1948: LEMP KB főtitkára, 1948-ban leváltják, 1951 augusztusában letartóztatják, 1954 decemberében szabadul, 1956. októbertől 1970. decemberig a LEMP KB első titkára. GOSZTONYI LAJOS (Bp., 1909 - Ukrajna, 1943) újságíró, szociáldemokrata, antifasiszta, ellenzéki lapok (Újság, Esti Kurír, Hétfl Reggel), majd 1939-ben a Népsz.ava munkatársa. Munkaszolgálatosként a frontra hurcolják, ahonnan nem tér vissza. GÖMÖRI ENDRE ( 1920- ) újságíró, 1946-ban a Szabadság munkatársa, majd külpolitikai rovatvezetője, 1949-ben elbocsátják. 1950-ben megszervezi a Magyar Rádió külpolitikai rovatát, amelynek kezdetektől vezetője. 1956 októberében megválasztják a Szabad Kossuth rádió öttagú szerkesztő bizottságának tagjává. 1957 elején eltávolítják a rádiótól, 1960-tól a Figyelő munkatársa. 1964-ben a Magyarország hetilap egyik alapítója és nemzetközi rovatának vezetője. 1989-től a Figyelő főszerkesztő helyettese, 1992-1994 között a Business Week magyar kiadásának szerkesztője. Pulitzer- és Opus-díjas, a MUOSZ tiszteletbeli elnöke. GRÓsz JÓZSEF (1887-1961) római katolikus pap, 1939-től szombathelyi megyéspüspök, 1943tól kalocsai érsek, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetője, 1951. május 18-án letartóztatják, 15 évre ítélik, 1955-ben házi őrizetbe helyezik, 1956-ban szabadul. GYENESDIENESANDRÁS (Kassa, 1904-Bp., 1962) író, irodalomtörténész, csendőrtiszt. A háború után a honvédségnél dolgozik. 1952-ben szolgálati hatalommal való visszaélés és devizabűntett vádjával letartóztatják és 15 év börtönbüntetésreítélik. 1955-ben szabadul, 1957-ben rehabilitálják. 1956-tól az MTA Irodalomtörténeti Intézet munkatársaként Petőfi-kutatással foglalkozik. HAIN PÉTER (Károlyfalva, 1895. máj. 31. - Bp., 1946. jún. 27.) rendőr, a háború alatt a BRFK Politikai Osztályának és az Állambiztonsági Rendészet vezetője. 1946-ban letartóztatják, majd halálra ítélik és kivégzik.