Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

tér vissza a SZU-ból, egri, majd Baranya megyei első titkár, 1962-1969 között az MTSH elnöke, majd újra Baranya megyei első titkár. ENGLERT PÁL (Váradszőllös, 1912. febr. 4. - ?) 1935-től Berettyóújfalun propagandamunkát végez Kállai Gyulával. ERDEI FERENC (Makó, 1910. dec. 24.-Bp., 1971. máj. 11.) agrárközgazdász, író, politikus. A Márciusi Front egyik vezetője, a Nemzeti Parasztpárt egyik megalapítója, 1945-től alelnöke, majd főtitkára. 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, a debreceni Ideiglenes Kormány belügyminisztere. 1948-1949: államminiszter, 1949-1953: földművelésügyi, 1953-1954: igazságügy-miniszter, 1955-1956: a minisztertanács elnökhelyettese. 1956-tól tudományos munkát végez. ERDŐDY JÁNOS (Bp., 1909. ápr. 2. - Szigliget, 1996. márc. 23.) író, műfordító. A 20-as évektől publikál budapesti folyóiratokban. 1935-1938: a Szivárvány, 1939-1948: a Népszava szerkesztője. Antifasiszta írásai jelennek meg különböző hírlapokban. ERDŐS LÁSZLÓ (Bp., 1913. júl. 20. - ) író, 18 évesen kapcsolódik be a KIMSZ munkájába. 1942-ben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélik, majd a dachaui koncentrációs táborba hurcolják, ahonnan 1945-ben hazatér. 1946ban a MADISZ kulturális osztályának, 1947ben a MAFIRT propagandaosztályának vezetője. 1948-tól a Hunnia Filmgyár, 1949-től a Forrás Nyomdaigazgatója. 1957-1962: a Magvető Könyvkiadó munkatársa. ESZTERGÁLYOS JÁNOS (Dunaföldvár, 1873. dec. 5. - Bp., 1941. máj. 4.) vasmunkás, szociáldemokrata politikus, 1905-től a Magyarországi Molnárok és Malommunkások Szövetségének titkára. 1908-ban kivándorol az USA-ba. 1911ben hazatér, 1916-tól a Népsz.ava munkatársa, 1933-tól felelős szerkesztője és kiadója. Az MSZDP vidéki titkára, 1922-1939: Pécs országgyűlési képviselője. FALUDI ERVIN (Bp., 1927. szept. 15. - Dunabogdány, 1979. nov. 15.) rendőr, 1945-től határőr, 1946-1950: az ÁVO, majd az ÁVH munkatársa. 1956. október 5-én letartóztatják és 4 év börtönbüntetésre ítélik. FARKAS MIHÁLY (Abaszántó, 1904. júl. 18. - Bp., 1965. dec. 5.) nyomdász, kommunista politikus, 1921-ben lép be a CSKP-be. Többször letartóztatják. A II. világháború alatt a Kossuth rádiónál szerkesztő. 1944-ben hazatér, belügyi államtitkár, országgyűlési képviselő, az MKP KV, PB tagja. 1948-1953: honvédelmi miniszter, az MDP KV Titkárságának tagja, 1953-tól a KV titkára. 1955-ben a KV-ből, 1956-ban a pártból zárják ki. 1957-ben 16 évi börtönre ítélik, 3 évvel később kegyelemben részesül, ezután könyvkiadói lektorként dolgozik. FARKAS VLADIMÍR (Kassa, 1925. aug. 12. -) alezredes, 1939-1945-ben a SZU-ban él, 1946-tól az Államrendőrség Államvédelmi Osztályán, az operatív technikai alosztályon dolgozik, 1949-1950: alosztályvezető, 1950-1955: az ÁVH határon túli felderítő szervezetének vezetője. 1956-ben 4 évre bebörtönzik, egyéni kegyelemmel szabadul. FAUST IMRE (Mágocs, 1897. nov. 22. - Bp., 1963. ápr. 20.) könyvkiadó, antifasiszta ellenálló. Újvidéken a Vajdaság napilap kiadója. 1923-tól a JKP tagja. 1927-ben hazatér. A Társadalmi Szemle perében letartóztatják, majd 10 évig rendőri felügyelet alatt áll. 1944-ben elfogja a Gestapo, kiszabadulása után csatlakozik az ellenálláshoz. 1944. szeptember 24-én a nem hivatalos fegyverszüneti delegáció tagjaként harmadmagával átmegy a fronton, ahol megsebesül. 1949-ben elítélik, majd rehabilitálják. Haláláig az MSZMP tagja. FAZEKAS ANNA (Bp., 1905 -?) költő, ifjúsági író, 17 éves korától jelennek meg írásai a Magyar Hírlapban, az Esti Kurírban és antológiákban. A háború után kritikákat ír. Az. öreg néne őzikéje szerzője. 1963-ig a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója. FEHÉR LAJOS (Szeghalom, 1917. dec. 15. - Bp., 1981. nov. 1.) tanár, újságíró, antifasiszta ellenálló, kommunista politikus, részt vesz a Márciusi Front munkájában, dolgozik a Szabad Szónál. 1942-től tagja a kommunista pártnak. A háború alatt a budapesti partizáncsoportok egyik szervezője és vezetője. 1945-ben a budapesti rendőr-főkapitányság politikai osztályának helyettes vezetője. 1947-től a Szabad Föld felelős szerkesztője, 1957-ben a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője, majd szénbányászati kormánybiztos. 1962-1975: miniszterelnök-helyettes. 1956-1975: tagja az MSZMP KB-nak és a Politikai Bizottságnak, elnöke a Magyar Partizán Szövetségnek. FÉJA GÉZA (1900-1978) író, irodalomtörténész, publicista. A Márciusi Front egyik alapítója, az 1938-as kiáltvány egyik aláírója. Népi író. Később könyvtárosként dolgozik Békéscsabán, majd Budapesten. FERENCZI EDMOND (Bécs, 1920. jan. 3.-) 1921-től Genfben él, a World Student Relief főtisztviselője, a Journal de Geneve külpolitikai munka-