Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

nem mondták ki a döntést - Rajk letartóztatását -, amit Rákosi már előző este - amikor Kádárnak üzent - már meghozott.

228 Erre tehát csak másnap került sor. 1949. május 30-án Budapesten Kádárral és Gerővel kiegészítve összeült az „államvédelmi bizottság", s miután Rákosi bemutatta a két kihallgatási jegyzőkönyvet, „döntött" Rajk letartóztatásáról.

229 E döntés után Kádár magára vállalta, hogy az esti letartóztatásig leköti Rajkot. Előbb hosszan beszélgettek, majd a párt szabadság-hegyi üdülőjében sakkoztak. Délután négy órakor mindketten részt vettek a titkárság ülésén, amely a Magyar Kultúrkapcsolatok Intézetével foglalkozott. A döntés után „magához hivatott Szűcs Ernő - idézte fel Réh „Pubi" - és közölte velem, hogy estére négy legmegbízhatóbb beosztottammal legyek Péter Gábor előszobájában. A többit ott megtudom [....] Ezen kívül Péter még maga válogatott ki kb. 6-8 személyt. Ekkor közölte Péter Gábor, hogy elérkezett a Hatóság életében egy fontos szakasz, most kimegyünk és Rajk Lászlót fogjuk őrizetbe venni. Rajk lakása előtt csatlakozott hozzánk Bánkúti Antal, s közölte Péterrel, hogy Rajknál vendégek vannak, Rajk két bátyja, azonban úgy néz ki, hogy nem sokára távoznak, mert a kocsit már odarendelték. Itt tudtam meg, hogy Rajk ellen ebben az időben a figyelést is bevezették." Majd behatoltak az épületbe. „Amikor Péter Gábor Rajkkal közölte, hogy be kell jönnie a Hatóságra, Rajk megtagadta és telefonálni akart, amit Péter Gábor nem engedett meg, és Rajkkal őrizetbe vételénél dulakodás támadt és erőszakkal kellett elvinni. Rajkot felvitték a konspirált villába. Nekem Péter Gábor azt az utasítást adta, hogy a saját beosztottaimmal maradjak vissza Rajk villájában, Rajk családja nem hagyhatja el az épületet, senkivel sem érintkezhetnek, még telefonon sem."

230 228 1956 után a Kádár által megélt történelem beépült a hivatalos értékelésekbe: „Kádár elvtárssal szemben már a »Rajk-ügy« kezdetén is bizalmatlan volt Rákosi Mátyás és Farkas Mihály. Habár a titkárság és az államvédelmi bizottság tagja és belügyminiszter is volt, mégis kihagyták abból az 1949. május 29-i balatonaligai megbeszélésből, amelyen Rákosi, Farkas és Péter elhatározták Rajk elvtárs őrizetbe vételét." (Az ún. Biszku-bizottság jelentése 1962. november 14. Közli Sipos Levente: Hiányos leltár. I. MSZMP-dokumentumok a „személyi kultusz" idején elkövetett törvénysértésekről. Társadalmi Szemle, 1994. 11. sz. 83. p., valamint Iratok. 1. 692. p. Péter Gábor szerint a döntés vita nélkül, Farkas szerint viszont vita után született meg. 230 TH V - 142 673/4. 358. Réh Alajos 1954. június 23-i saját kezű vallomása. Közli Iratok. I. 202-205. Rajkot kezdettől „sz.ovjetellenességére" vallatták. Péter Gábor különösen azt firtatta, miért ragaszkodott Rajk ahhoz, hogy lássa, amit őjelent az oroszoknak., Jól van ne bántsátok -hangzott már ajúnius 2-i kihallgatáson utasítása -, hagyjátok, írjad - fordult Rajkhoz -, |... | a fentiekből kiderül, hogy én szovjetellenes, trockista vonalat képviseltem." Rajk ezt megtagadta. Szűcs június 6-án már azt bizonygatta, hogy Rajk szerint Magyarországnak közvetítenie kellene Jugoszlávia és a Szovjetunió között. „Hát, kérem szépen, ez egy rágalom" - hangzott a gyanúsított válasza. (TH V - 142 673/2.)