Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

a helytartó, Belkin tábornok gondoskodott.

216 Ő formálisan ebben a térségben az MKB-t, a szovjet államvédelmi minisztériumot képviselte, nagyon is illetékes volt tehát Rajk ügyében. Péter Gábor 1956. május 23-án kelt saját kezű feljegyzésében azt írta, hogy magával vitte Szőnyi és Cseresnyés jegyzőkönyvét Farkas részére, aki a szállodában azzal fogadta, hogy „itt van Belkin is, telefonálok neki, hogy te is itt vagy". Belkinnel már a repülőtéren találkoztak, aki „a Szőnyi-ügyről már tudott", s azzal reagált, hogy „kell valakinek feljebb is lennie". „Ugyanott a repülőtéren Farkas Mihály [és] Belkin az ügyről beszélgettek. Belkin felém fordulva azt mondta, »mondtam, hogy feljebb is kell lenni valakinek«. (0 Rajk nevét nem említette.)"

217 A már többször idézett 1956. október 18-i vallomásában - amely e tárgyban az egyik legkimerítőbb volt - Péter nem tett említést a Rákosinál tett esti látogatásáról, sőt arról sem beszélt, hogy Prágában találkozott Belkinnel.

218 Annál inkább Farkas: „1949 májusában a Csehszlovák Kommunista párt kongresszusán, amelyben pártunk képviseletében részt vettem, Belkin szovjet államvédelmi altábornagy közölte velem, hogy ő most Moszkvából jön, ott megnézték Rajk ügyét - ez már Szőnyi vallomása után volt - és az ő információjuk szerint Rajk egy Genfben székelő trockista szervnek, amely együtt dolgozik az amerikai hírközlő szervekkel, a magyar rezidense. Kért engem, hogy visszajövet azonnal jelentsem Rákosi elvtársnak."

219 Vagyis amikor Péter kiment Prágába, hogy „tájékoztassa Farkast", azt addigra már Belkin megtette, megnevezte Rajkot. Ezt követően közölte Péter Gábor velük, Rákosi beleegyezett Rajk letartóztatásába - ezért ment az AVH főnöke Prágába -, s Belkin elégedetten vette tudomásul a „magyar döntést". Az ún. Farkas-bizottság 1956 tavaszán meghallgatta Rákosit és Gerőt is. Erről - mivel feljegyzés vagy jegyzőkönyve meghallgatásokról nem készült-korabeli jegyzetei alapján Molnár Erik 1957. január 26-án tájékoztatta Erdély Jenő századost, legfőbb ügyészségi ügyészt. Rákosi a bizottság előtt azt állította, hogy „a Rajk-ügy létrehozásában szerepet játszottak a Szovjetunióból jött jelzések, valamint Belkin altbgy. közlései. Belkin szerint a Magyar Kommunista Pártban egyik vezető beosztásban lévő személy feltétlenül áruló; azt azonban nem mondta, hogy ez Rajk lenne. Belkin közlése egyébként sem játszott közre Rajk letartóztatásánál."

220 Ma már tisztázhatatlan, hogy a fenti állítás ellentmondásai magától Rákositól vagy szavai felidézőjétől, Molnár Eriktől, esetleg az azokat írásba foglaló Erdély századostól eredtek-e: szerepet játszott Belkin közlése vagy mégsem a letartóztatási hullám megindításában. Valójában csakis két egymástól „független" szálról lehetett szó. Rákosihoz akkor jutottak el Moszkvából a „bizonyítékok", amelyek hatására Rajk letartóztatása mellett 216 MOL M - KS KKF 276. f. 62/58. őe. 103. Péter Gábor feljegyzése a pártbizottság részére. 1956. május 6. 217 MOL M - KS 276. f. 62/6. őe. 57. 21I,

THV-150 019/1. 297. Péter 1956. április 18-án kelt saját kezű vallomásában azt állította, hogy Farkasnak a két vallomást „amikor visszajött a prágai pártkongresszusról megmutattam". TH V - 150 019/5. 103. 219 Farkas Mihály: Kedves elvtársak! Századvég, 1989. 1-2. sz. 65. p. „Nekik |Belkinéknck| az a véleményük, hogy Rajk László egy Európában működő trockista szervezetnek, amely az amerikaiakkal van összeköttetésben, a magyarországi rezidemse." (TH V - 150 019/1. Farkas Mihály 1956. október 18-i vallomása.) 220 TH V - 150 019/1. 144. Közli íratok. 2. 598. p.