Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA
válasza -, mert Szőnyi nyomva lett abba az irányba. Érezte és tudhatta, hogy nem ő a főszemély, hanem valaki más. Ha logikusan gondolkodik, ő magától mondhatta Rajk nevét, [...] tudja, hogy ezt elhiszik." 16 * Janikovszky is hasonlóan nyilatkozott a bizottság előtt. Szerinte Szőnyinek, miután már megverték, a pártvezetéstől (Rákosi, Farkas, Gerő) kapott utasításnak megfelelően feltette a kérdést, hogy ki volt a „felső kapcsolata". Szőnyi, bár magától nevezte meg Rajkot, de a vallató szerint is „van olyan tájékozott a párt belső ügyeiben, hogy amikor nevet kell mondania, tudja, nem Farkas Mihályt kell mondania, hanem éppen Rajkot". 169 Janikovszkynak azonban volt egy másik „változata" is, e szerint: „Rajk neve Szőnyi kihallgatása során a következők szerint merült fel: a pártból utasítást kaptunk, hogy hallgassuk meg Szőnyit, kikben bízott, kit gondolt alkalmasnak arra, hogy adott esetben felhasználhassa, támaszkodni tudjon rá. Erre a kérdésre válaszolva Szőnyi Rajk nevét is megemlítette. A kihallgatást azonnal abbahagytam és jelentettem Péter Gábornak, hogy Szőnyi ilyen és ilyen körülmények között beszélt Rajkról. Péter Gábor ezt azonnal továbbította a pártba... Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak,... sőt Gerő Ernőnek is. Másnap megjött a válasz, igaznak tartják Szőnyi kijelentését, és a továbbiakban hallgassuk ki részletesen Rajkra vonatkozóan." 170 Ezt a verziót Janikovszky már egy korábbi kihallgatása során is felvetette. „Rajk személye úgy merült fel, hogy Szőnyi, de a többiek is, Magyarországon kivel szimpatizáltak leginkább. Ilyen módon beszélt ő Rajkról először, nem mint ellenséges kapcsolatról." 171 Ahogy Péter Gábor is megfeledkezett az állítólagos szimpátiavallomás körülményeiről, ugyanúgy Janikovszky sem beszélt erről. Ezt Faludi Ervin mondta el 1955. november 25-én Rajk és társai perújítási tárgyalásán: „Szőnyit rettenetesen verték. Egy alkalommal láttam, hogy Szőnyit 3-4 ember vitte fel Janikovszkyhoz kihallgatásra, vitték, mert Szőnyi nem tudott menni, annyira megverték. Egy másik alkalommal olyan jajgatást halottam Princz Gyula szobájából, amit elmondani, illetve kellően érzékeltetni nem lehet, megkérdeztem, ki van benn, és akkor a többiek mondották, hogy Szőnyit verik." 172 Décsi Gyula arról vallott később, hogy a letartóztatásokat követően „két-három napon belül Péter utasítást adott néhány őrizetes megverésére, majd megverette Szőnyit", aki ezt követően „összevissza vallott", végül személyesen Péter figyelmeztette, „fontolja meg, hogy mit vall, s csak az igazat vallja". 173 Ekkor „azért verette meg, és ezt közölték is Szőnyivel, hogy azért verik meg, mert nem az igazat mondta". 174 Mivel 1953-1957 között a korábbi vállatokat is számos esetben, szinte folyamatosan vallatóra fogták, adott szövegvariánsok a legkülönbözőbb helyekről kerülnek elő. Ezek 16S MOL M - KS 276. f. 62/19. őe. 3. 169 Uo. 2. 170 TH V - 150 019/5. 148. Janikovszky Béla 1957. január 29-i vallomása. 171 TH V - 142 675/1. 199. Janikovszky Béla 1954. augusztus 24-i vallomása. 172 TH V- 150 019/1. 367. 173 TH V - 150 019/1. Décsi Gyula 1956. április 19-i vallomása. 174 MOL M - KS 276. f. 62/16. őe. 2. Décsi kijelentése a Farkas Mihály ügyét vizsgáló bizottság előtt hangzott el. Szinte percekkel később ugyannál a bizottságnál Péter Gábor ezt állította: „az Államvédelmi Hatóságon pártembereket nem vertek meg, amíg Farkas Mihály utasítást nem adott, hogy addig verjék Rajkot, amíg be nem ismeri, hogy imperialista ügynök". Uo. 6.