Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
leleményeknél a beismerő vallomást kiterjesztették a vádlott-társak bűncselekményeinek bizonyítására és az egyéni bűncselekményeket rendszerint közvetett tényekre vonatkoztató tanúvallomásokkal támasztották alá. Az akkori vizsgálatnál a valóban megtörtént eseményeket úgy csoportosították, olyan valótlan cselekményekkel bővítették ki, vagy olyan hamis következtetéseket alkalmaztak, hogy azokból bűncselekményt lehetett megállapítani. Több alkalommal a tanúkat is rávették valótlan terhelő vallomások megtételére. Ezt a megállapítást bizonyítja: az elítéltek egybehangzó új vallomása, az akkori vizsgálatot lefolytatott volt áv. beosztottak beismerése, az újonnan kihallgatott tanúk módosított vallomása és az újabban beszerzett tárgyi bizonyítékok. (III. kötet 390-413. o.) 317 Az új vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az alapeljárásban megállapított bűncselekmények nem történtek meg és a szervezkedés, kémkedés, besúgás bűntette egyik elítélt tekintetében sem állapítható meg. A fent említett körülmények olyan tényeket tartalmaznak, amelyek az alapügyben eljáró bíróság előtt nem voltak ismeretesek. Az új bizonyítékok alapján a Bp. 113. § /1/ bek. 4. pontja alkalmazásával a terhelteket fel kell menteni. Az ügy felülvizsgálata során megállapított új tényállás tartalmaz olyan cselekményeket, amelyek a Népköztársaság büntető törvényeibe ütköznek és ezen bűncselekmények vonatkozásában a vádhatóság indítványt tesz a bűnösség megállapítására. A bűnügyben megállapított tényállások a következőkben összegezhetők: I. r. Kádár Já nos a./ Háború s és né pellenes bűntett Az alapügyben hozott ítélet megállapítása szerint Kádár János 1931-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Nem sokkal utóbb a horthysta rendőrség őrizetbe vette, ügye felmentéssel végződött. Kiszabadulása után Sebes György révén ismét bekapcsolódott a mozgalomba. 1933 júliusában 318 újból rendőri őrizetbe került. Ekkor a rendőrségen gyáva, áruló magatartást tanúsított és kényszerítő szükség nélkül kiszolgáltatta társait, a KIMSZ területi bizottságának tagjait. Ugyanakkor Hain Péternek kötelező nyilatkozatot írt alá, amelyben arra vállalkozott, hogy a kommunista mozgalom minden tevékenységéről jelentést fog tenni a politikai rendőrség számára. 1933-ban történt beszervezése után 1937. júniustól 1944 tavaszáig, mint rendőrbesúgó jelentést 319 adott a VI. kerületi SZDP-szervezetről, tudatta a pártsejt tagjainak nevét, a felső és alsó kapcsolatait, a munkásság 1942. Az indítvány melléklete, nincs az iratok között. s Kádári 1933. június 19-én vették őrizetbe. Kézzel javítva: jelentéseket.
