Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

„frakciósokat" Deményt és Weisshaust nyilvánította annak, „de őket börtönbe zárták, mint horthysta ügynököket".

4X Rákosit 1948-as szovjet nyaralása során figyelmeztették arra, hogy „a párt nem fordít kellő figyelmet a trockistákra", sőt a budapesti nagykövet, Puskin szerint éppen ekkor, mintegy Rákosi távollétét kihasználva, kezdett hozzá az ÁVO „az MDP trockistáinak feltérképezéséhez". Hazatérte után Rákosi valóban konfliktusba került Péterrel, de a vita alapját nem „a trockisták feltérképezése" alkotta, hanem a róla Moszkvába küldött információk. Ezeket is látni akarta, majd levonta belőlük azt a következtetést, hogy „kompromittálni akarják őt, és összeveszíteni az SZK(b)P-vel". Szovjet források szerint „Rákosi megtiltotta, a politikai rendőrségnek, hogy a trockisták feldolgozásával foglalkozzon (szerveink utasítására [sic!]

49 a politikai rendőrség tovább folytatja a feldolgozást), megtiltotta a rendőrségnek, hogy a párton belüli ellenséggel foglalkozzon, mert ez a párt és nem a politikai rendőrség ügye".

50 Kétségtelen, Rákosi pontosan tudta, mit jelent, és hova vezet az, ha az ÁVO szovjet hátszéllel a „párton belüli ellenséggel" kezd foglalkozni, de szovjet részről szinte folyamatosan forszírozták a trockisták kérdését. „Georgij Maximovics [Puskin] is felhívta a figyelmemet arra - szögezte le Gerő Ernő 1948. október elején -, hogy szerinte mi »békülekenyek« vagyunk volt trockistákkal szemben." Ekkor konkrétan Sík Endre neve hangzott el, más alkalmakkor viszont Justus Pálé. „Én ezekről a dolgokról informáltam Rákosi és Farkas elvtársakat."

51 Az ÁVH 1948. szeptember végén már valóban elkészült a trockistákról szóló első nagyobb összefoglaló jelentéssel, amely ebbe a körbe sorolta Demény Pál és Weisshaus Aladár frakcióit, Justus Pált és társaságát, Faust Imrét, Dudás Józsefet, Demény ellenlábasát, Lakatos Miklóst, továbbá Sándor Pált és körét.

52 A jelentés a pártközpontban - szokás szerint - Farkas Mihályhoz futott be, aki annak kelte után egy héttel „kiszignálta" azt Révainak és Gerőnek, az előbbi már másnap el is olvasta.

53 Rákosi kihagyása semmiképpen nem jelentette azt, hogy ő lebecsülte volna a trockisták elleni harcot, sokkal inkább az addig szokásos ügymenetnek megfelelően történt. Mint említettük, Rákosi csak Mindszenty kapcsán kezdett komolyabb érdeklődést mutatni az ÁVH napi munkája iránt, s vált annak gyakorlati irányítójává. Az összefoglaló viszont pontosan tükrözte, hogy az ÁVH milyen vonalon vizsgálta a „trockisták" ügyét. Nevezetesen „a horthysta rendőrségnek tett szolgálatukat", „fasisztákkal való kapcsolatukat",

54 a felszabadulás utáni „szovjet- és MKP-ellenes tevékenységüket", „antiszemitizmusukat", „együttműködésüket a burzsoáziával", s végül „a demokratikus rendszer elleni harcukat".

55 Vosz.tocsnaja Jevropa v dokumentah rossziszkijárhivov 1944-1953. II. köt.: 1949-1953. Moszkva-Novoszibirszk, 1998, S/.ibirs/.kij hronograf, 95-96. p. 49 Vagyis a szovjet állambiztonsági szervek utasítására. Vosz.tocsnaja. 96. p. 51 MOL 276. f. 67/154. őe. 33. Puskin Rákosi szemére vetette, hogy a pártegyesüléssel a trockista Justus bekerült az. MDP központi vezetőségébe. 53 MOL 276. L 67/154. őe. Ez elsősorban Weisshausék ellen irányult, tie ebben az összefüggésben szólt a jelentés arról is, hogy Faust Imre és Dudás József tagja volt az egyik fegyverszüneti delegációnak. 55 MOL 276. f. 67/154. ôe.