Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
1943 karácsonyán Losonczyval együtt mentem fel hozzájuk és voltam náluk 2 napot, miután illegális szállóhelyemen mint vidéki egyetemi hallgatót ismertek és helyesnek látszott, hogy ünnepekre „hazautazzak". Kb. 1 1/2 év után akkor 42 találkoztam először ismét Harasztival. Erre Losonczynak is emlékeznie kell. Ezt követően Harasztival és családjával ismét gyakran találkoztam. A német megszállás alatt, azután, hogy a szocdem vezetők illegalitásba mentek, egy ideig a párt megbízásából kapcsolatom volt Schiffer Pállal. Az volt a megbízatásom, hogy lakás, okmány és egyéb konspirációs kérdésekben nyújtsak nekik segítséget. Nem emlékszem rá, hogy ebben az időben közvetítettem-e találkozót Szakasits és a vezetőség között, de ezt kizártnak nem tartom. Budapest, 1951. január 16. Donath Ferenc 43 MOL M-KS 276. f. 65/40. őe. 4-5. b) 1951. január 31. Rákosi elvtársnak a KMP feloszlatásának körülményeiről Az erről szóló első feljegyzésem után Kádár elvtárssal együtt megpróbáltuk rekonstruálni azt a körülményt, hogyan juthatott Szakasits üzenete hozzá. Az előző feljegyzésemben az üzenet közvetítésénél én csak azt az esetet vettem figyelembe, hogy Harasztitól közvetlenül nem juthatott hozzám a megkeresés, miután biztosan emlékszem, hogy ebben az időszakban nem találkoztam vele. Utóbb, a Kádár elvtárssal folytatott beszélgetés során vált világossá, hogy nem az a kérdés, hogy közvetlenül kaptam-e az üzenetet Harasztitól, hiszen az üzenet közvetítőn keresztül is eljuthatott hozzám. Mégpedig két személyen keresztül: Losonczyn, akivel kb. ebben az időpontban kerülhettem pártvonalon ismét kapcsolatba és Gergő Zoltánon keresztül, akivel időről időre találkoztam, miután fordítást végeztem részére. Újból végigkutattam emlékezetemet, és mert úgy rémlett, s ez most is fennáll, hogy Gergőn keresztül jutott valamilyen üzenet hozzám, felhívtam Gergőt. Gergő nem emlékezett erre. Miután az üzenetközvetítés lehetséges körülményei emlékezetemet alátámasztották, másnap újból felhívtam Gergőt, de ő továbbra is azt állította, hogy rajta keresztül nem jöhetett üzenet. Beszéltem Losonczyval is, aki szintén tagadó választ adott. A mai nap ismét átgondoltam az üzenetközvetítés időszakát. Az első feljegyzésemmel szemben - amit nem eléggé átgondoltan, nyomban papírra vetettem - lehetségesnek tartom, hogy közvetve (Gergőn keresztül) hozzám érkezhetett az üzenet. Budapest, 1951. január 31. Donath Ferenc 44 MOL M-KS 276. f. 65/40. őe. 6. Kézzel beszúrva. 13 Saját kezű aláírás. 14 Saját kezű aláírás.
