Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

reagálása Kovács bejelentésére, hanem az SZKP KB Elnökségének másnapi döntése is amely szerint „a Rajk-üggyel kapcsolatban könnyíteni kell Rákosi helyzetén",

701 - azt mutatja, hogy ők még nem kívánták Rákosit meneszteni. Mutatja ez egyben azt is, hogy Moszkva semmiképpen nem állhatott a Péter-féle levél mögött, sőt ha arról időben értesülnek, meg is akadályozzák annak célba érkezését. A moszkvai elnökség néhány soros határozatában még arra is kitért, hogy „Mikojan elvtárs tárgyaljon Kováccsal, és keményen utasítsa rendre". Az elnökség július 12-i döntése - az ülésről készült feljegyzés szerint - úgy szólt, „telefonálni Mikojannak,

702 hogy menjen üdülni a Balatonhoz", s valóban a szovjet politikus már másnap délelőtt megérkezett Budapestre. Moszkvában aznap, július 13-án találkozott Hruscsov Micunivic jugoszláv nagykövettel, a hosszú beszélgetés során a magyar válságra is kitért, közölte „nincs más választásuk, mint hogy Rákosit támogassák",

703 szólt arról is, „most Mikojan utazott oda, hogy tárgyaljon a magyar elvtársakkal".

704 Valami történhetett az elnökségi ülés óta - miközben Hruscsov a jugoszláv követet győzködte Rákosi nélkülözhetetlenségéről

70,1-, hiszen Mikojan Budapesten már új koncepcióval, Rákosi menesztésével állt elő. Hegedűs András szerint a szovjet politikus már akkor felvetette ezt, amikor a repülőtérről megindultak a városba. Itt, a gépkocsiban Mikojan Hegedüst javasolta Rákosi utódjának.

706 Vas Zoltán szerint - s a történtek őt látszanak igazolni - Mikojan valóban „Rákosi támogatására" érkezett Budapestre, s hogy közölje vele maradásának feltételeit. Andropov nagykövet volt az, aki a menesztést javasolta.

707 Miután telefonon konzultált Hruscsovval, született meg az erre vonatkozó döntés.

708 Mindenesetre tény, hogy Mikojan haladéktalanul leült a fogadására kiért delegációval tárgyalni. Mellette volt Andropov nagykövet, a magyar pártvezetést Rákosi, Hegedűs, Gerő és Vég Béla képviselte. „Mikojan elvtárs azt mondta - hangzott Andropovnak a tárgyalásról készített feljegyzése -, miért ne tennék meg Hegedűs elvtársat első titkárnak, Szálai elvtársat pedig miniszterelnöknek."

709 Hegedűs - ahogy visszaemlékezésében is írja - visszautasította a szovjet pártvezető ajánlatát.

71

" 701 Döntés a Kremlben 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. (S/.erk.: Jacses/.lav Szereda és Rainer M. János.) Budapest, 1996, 1956-os Intézet, 19. p. 702 Mikojan ugyan tagja volt az SZKP Elnökségének, de az ülésen nem vett részt. 703 „Hruscsov szeretné, ha Tito jól értené őket, mert attól léi, hogy újabb konfliktus robbanhat ki Jugoszlávia és a Szovjetunió között Magyarország és Rákosi szovjet támogatása miatt." 704 Veljko Miéunovié: Tito követe voltam. Moszkva. 1956-1958. Budapest, 1990, Interart Stúdió, 86. p. Miéunovié naplójában július 14-én kezdte ismertetni a Hruscsovval előző nap folytatott beszélgetését, majd-annak folytatásaként - július 15-i naplóbejegyzésében tért ki a Rákosival, illetve a magyar helyzettel kapcsolatos fejtegetésekre. Valószínűnek tűnik, hogy a beszélgetésre július 13-án délelőtt került sor, Mikojan ugyanis moszkvai idő szerint déli egy órakor érkezett Budapestre. 706 Hegedűs 266. p. 707 Előző nap a politikai bizottság - példátlan módon - egyhangúan leszavazta Rákosinak a központi vezetőségnek szánt beszámolóját. (

Rainer: Nagy /.2.211. p.) Az ő megfogalmazásában ezzel „a PB de facto megbuktatta Rákosit". lm Vas Zoltán: Betiltott könyvem. 172-173. p. 09 Hiányzó lapok. 47. p. Rákosi visszaemlékezése szerint Mikojan megérkezése után telefonon jelentkezett nála, s közölte, hogy szeretne haladéktalanul vele, Gerővel és Hegedűssel találkozni. Miután a magyar pártvezér haladéktalanul intézkedett, Mikojan hangot adott a szovjet vezetés aggodalmainak, s egyik lehetőségként felvetette Rákosi távozását. Utódként Gerőt javasolta. 710 Hiányzó lapok. 47. p.