Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

„Hogy a lista létezett-e ténylegesen, vagy nem - emlékezett vissza Vásárhelyi Miklós később -, azt nem tudom. Annak soha semmi nyomát sem láttam." Hallani viszont hallott róla, s a forrás közvetve, itt is Mező.

f,íí4 Más szövegvariáns szerint, maga Mező Imre is Kovács Istvántól értesült a veszélyről.

685 Augusztus végén Kádár is megemlítette, hogy tavasszal az ÁVH figyelte őt.

686 Mintha két történet keveredne. Az egyik a „400-as listáé", amelynél feltehetően éppen az történhetett, amit Vásárhelyi Miklós tételezett fel, vagyis apárt elleni támadások keltette „pánikban és riadalomban Rákosi azt mondta, hogy itt 400 embert le kellene tartóztatni, és akkor semmi baj nem lenne ebben az országban".

687 A másik történet viszont Kovács István Andropovnál tett látogatásához kapcsolódik. Kovács ugyanis valóban felkereste Andropov nagykövetet, s ez a beszélgetés sok szempontból sorsdöntőnek is bizonyult, de egyáltalán nem a „400-as listát" vitte magával, hanem Péter Gábor börtönből írt levelét. Előre kell bocsátanunk, többen publikálták már ezt a levelet,

688 még többen - jelentőségének megfelelően - foglalkoztak vele, mégis vannak olyan mozzanatai, amelyekre nem találunk magyarázatot. Péter Gábor 1956. július l-jén fordult először levélben Kovács Istvánhoz, a Farkas-bizottság vezetőjéhez, s újabb találkozót kért az általa vezetett bizottságtól. „Hangsúlyozta, hogy a teljes igazságot leírni nem meri, de a bizottság tagjai előtt készséggel elmondja, s arra is választ ad, hogy ezt korábban miért nem tette meg."

689 Andropov nagykövet a Gerővel folytatott július 6-i beszélgetéséről írt - már említett — jelentésében beszámolt arról is, hogy „Iscsenko elvtárs, aki a magyar Belügyminisztériumban dolgozik tanácsadóként", elmondta, Pétert meglátogatta a börtönben felesége, Simon Jolán, s tájékoztatta őt „az országban kialakult helyzetről". A volt ÁVHfőnök ennek hatására „kérette a nyomozótisztet, és egy lepecsételt borítékot adott át neki, amely Kovács Istvánnak volt címezve, [...] azt mondta, »most valóban őszinte vallomást tett, és hogy ő nem Farkast, hanem Rákosi elvtársat tartja a fő bűnösnek Rajk és társai halálában«, [...] Rákosi utasította őt [.,.] a Rajk-ügy nyomozásakor, s hogy személyesen ellenőrizte a vádiratot. Ha ezt a levelet ismertetik a KV következő ülésén fűzte mindezekhez a szovjet nagykövet -, akkor Rákosi elvtárs nagyon nehéz helyzetbe kerül."

690 Andropov jelentése, amelyben leírta Iscsenko információit, a Gerővel folytatott beszélgetés napján, azaz július 6-án keletkezett, ez lehet téves keltezés is, vagy akár egy több részletben megküldött jelentés.

691 Lényegesebb azonban, hogy Iscsenko azt állította, Péter 6X4 Vásárhelyi 142. p. 6X5 Irving 163. p. 6X6 Rainer: Nagy I. 2. 209. p. 6X7 Vásárhelyi uo. Tényszerűen csak annyi igazolható, hogy Rákosi fontolgatta egyesek (köztük Kádár) kizárását a pártból. 6X8 Élnem égetett. 13-29. p.; História, 1992. 5-6. sz.., Társadalmi Sz.emie. 1996. 3. sz. 6X9 Baráth: Az. MDF vezetése. 91. p. Ezt Andropov is megerősítette: Kovács István „a napokban levelel kapott Péter Gábortól, amelyben az. találkozót kér a|...| bizottság tagjaitól". Andropov jelenti. 23. p. Andropov jelenti. 22. p. így Andropov - már ismerteteti -június 26-ára keltezett jelentése is beszámolt a Petőfi Kör 28-án hajnalban véget érő sajtóvitájáról. (Hiányzó lapok. 33-38. p.) Hasonló bizonytalanság észlelhető Andropov - már említett - május 4-i jelentésének keltezése körül.