Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

„A mi módszerünk az, hogy míg nem lehet kézzelfogható bizonyítékot adni, egyszerű gyanúokok alapján nem lehet embereket letartóztatni. Erre mutat a munkásmozgalom tapasztalata, a Szovjetunió és a saját tapasztalatunk, mert ha ez.t tennénk minden feljelentésre, a fél ország börtönben ülne. " Rákosi Mátyás 1. KÁDÁR, A TETTES 1949. június 7. „Van valami mondanivalód?" - kérdezte Kádár János belügyminiszter 1949. június 7-én éjfél körül Budán, egy szabadság-hegyi villában attól az embertől, akivel nyolc nappal korábban még békésen sakkozott, minisztertársától, egyben hivatali elődjétől, Rajk Lászlótól. A tornyos villában a földszinti középső szobát tanácsteremnek használták, a kérdés az egyik mellette lévő kis szobában hangzott el. A „beszélgetést" a folyosóról nyíló másik szobában rögzítették,

1 ott tartózkodott az Államvédelmi Hatóság főnöke, Péter Gábor is. Valamennyiüknek nehéz napjuk lehetett. A kérdés elhangzása előtt másfél-két órával, 22 óra 42 perckor kísérték ugyanebben a villában Cseresnyés Sándort Péter Gábor altábornagyhoz. „A maga vallomását - közölte Péter Cseresnyéssel - itt egy kicsit világosabban fogalmaztuk át. Ezt magának most felolvasom, aláírja, és ez lesz, amivel szembesíteni fogjuk", mármint Rajkkal. Az altábornagy ígéretéhez híven felolvasta a fogolynak a „világosabb" változatot. Végül megkérdezte: „így volt ez a jegyzőkönyv?" 2 „Igen" - hangzott a válasz, s az egykori belügyminisztériumi sajtófőnököt már el is vezették, hogy - a hangfelvétel tanúsága szerint - rövid szünet után átadja helyét Szőnyi Tibornak. Három hete még a párt káderosztályának vezetője volt, azóta borzalmasan megkínozták. Péter - tegezve - neki is felolvasta vallomásának „világosabb megfogalmazását". O „az amerikai kémszervezet ügynöke volt", s megbízói utasították, hogy vegye fel Rajkkal a kapcsolatot, aki „óvatos munkára intette". Cseresnyéssel ellentétben Szőnyi még csak egy „igennel" sem reagált a jegyzőkönyv átfogalmazására. Miután elvezették, Boarov Zsivkót kísérték Péter elé. A jugoszláv diplomata már egy évvel korábban gyilkosság vádjával került az államvédelem fogságába, megdolgozására elég idő állt rendelkezésre, aminek első jeleként „önként" mondott le a diplomatákat megillető területen kívüliségről. 1 Magyar Országos Levéltár (MOL) M - KS 276. f. 62/2. őe. 63. Réh Alajos 1955. március 8-i kihallgatása. 2 Cseresnyést ekkor már két hete vallatták, 1949. május 23-án éjszaka tartóztatták le, gyorsan megtörték, már minden mindegy alapon - hiszen csak átfogalmazásról van szó - beismerte, hogy előbb az angolok, majd a jugoszlávok számára „folytatott tevékenységet", erről miniszterét, Rajk Lászlót is tájékoztatta, aki ezt „tudomásul vette és helyeselte". 1948 júniusában - a vallomás szerint - Rajk utasította Cseresnyést: „személyének előtérbe helyezését, a Rajk-kultusz erősítését és terjesztését, a pártvezetés bomlasztása céljából más módszerekkel kell folytatnom".