A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

ENDRÉDY a rendek illegális továbbmüködéséről bizalmas körlevelet szerkesztett, GRŐSZ JÓZSEF érsek 1949 szeptemberében kiadott hasonló tárgyú körlevele alapján.

27 (Endrédyt a körlevél szétküldésében őrizetbe vétele akadályozta meg.) P. VEZÉR FERENC és társai ügyében az eddigi vizsgálat során az alábbiakat állapítottuk meg: P. VEZÉR FERENC volt pálos pálosszentkúti pálos perjel"

8 közvetlenül a felszabadulás után, főleg kulákokból „polgárőrséget" szervezett. A „polgárőrség" leple alatt működő fegyveres terrorszervezet tagjai - VEZÉR részvételével és irányításával Pálosszentkúton és környékén több szovjet katonát gyilkoltak meg. VEZÉR a gyilkosságok ügyében 1946-ban megindult vizsgálat elől illegalitásba vonult. A gyilkos kulákok közül is többen elkerülték a felelősségre vonást.

29 Vezért illegalitásában támogatták a rendi elöljárói és a püspöki kar több tagja. A rendek feloszlatásáig a gyilkosságokért körözött VEZÉR a pálosok rendházaiban rejtőzködött és egyházi feletteseinek engedélyével rendes papi funkciókat végzett. A püspöki kar tagjai közül MINDSZENTY JÓZSEF VEZÉR személyes kérésére támogatást nyújtott a körözés alatt álló gyilkos papnak bujkálásában. VEZÉR gyilkosságairól és bujkálásáról tudott PÉTERY JÓZSEF váci püspök. PÉTERY mind egyházmegyéjéből, mind a pálosok részéről beszámolókat kapott VEZÉR bűncselekményeiről és szökéséről. Ugyancsak tudott VEZÉR gyilkosságairól és szökéséről a püspöki kar tagjai közül SHVOY LAJOS székesfehérvári püspök és CZAPIK GYULA egri érsek, akiknek egyházmegyéjében is bujkál[t] VEZÉR és tőlük működési engedélyt kapott. Tudott VEZÉR gyilkosságairól és bujkálásairól SZABÓ IMRE budapesti érseki helynök is. A leghathatósabb segítséget a püspöki kar tagjai közül a gyilkosságokért bujkáló VEZÉR-nek GRŐSZ JÓZSEF kalocsai érsek nyújtott. GRŐSZ-nek a pálos rendtagok többször referáltak Vezér ügyéről és bujkálásáról. GRŐSZ, VEZÉR részére hamis névre szóló papi működési engedélyt állított ki, egyházmegyéje területére.

30 A rendek feloszlatása után VEZÉR - rcndtársaitól kapott hamis papírok segítségével - a Sziklakápolnában szerzett szexuális női kapcsolatainál lakott, és mint munkás, furakodott be különböző üzemekbe. Grősz József 1949. szeptember 15-én Sárközi Pál bakonybéli apát kérésére összeállított egy utasítást a szerzetesrendek szétszóratása esetére az Apostoli Szentszék rendeleteiből. KÉL I. La. Ordines religiose (általános iratok) 5044/1949. 28 Perjel: (prior) az egyes kolostorok, rendházak főnöke a közösség elve szerint szervezett szerzeteknél (pl. kolduló rendek, pálosok, piaristák, szerviták). Az egy kerülethez tartozó kolostorok egy tartományt alkotnak, élén a rendtartományi főnökkel, az összes tartományok fölött a rendesen Rómában székelt vezérfőnök áll. 29 Lásd az I. fejezetet a 38. számú lábjegyzettől. A Grősz-per mellékpereként a Budapesti Megyei Bíróság zárt tárgyaláson hirdetett ítéletet a „pálosszentkúti polgárőrök" perében (1951. július 23.). A 12 vádlottból hatot halálra ítéltek és ki is végeztek. A többieket három évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. BFL XXV. 4. f. 001212/1951. Tóth Illés és társai. Vezér Ferencet a Grősz József és társai elleni főperben ítélték halálra és 1951. augusztus 3-án a Gyűjtőfogház udvarán felakasztották. 30 Általánosan jellemző, hogy a vallomásokat eleve úgy vették fel, hogy azok lehetőleg több főpapra is terhelöek legyenek.