A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Mindszentyé. A kalocsai érsek számított rá, hogy a per lezárultával esetleg oda fog kerülni, ahol Mindszenty Józsefet is őrzik. A börtönéletről keveset beszéltek előadói, ő pedig nem mert érdeklődni. Az ítélethirdetés után Grősz József különböző börtönökben raboskodott. Erről alig lehet tudni valamit. Környezetétől teljesen elzárták, még a szomszédos cellákat is kiürítették, hogy a fogoly ne tudjon kapcsolatot teremteni rabtársaival a szokásos börtönmorze

170 segítségével. 1955. október 10-én a kalocsai érsek börtönbüntetését váratlanul megszakították, és a Baranya megyei Püspökszentlászló határában álló egykori püspöki nyaralóba szállították. Ugyanitt tartották fogva az év nyarától Mindszenty Józsefet is. A két főpap három alkalommal személyesen is találkozott,

171 valamint a Mindszenty mellé kirendelt pap, Tóth János segítségével gyakran váltottak leveleket is. Grősz József beszámolt az esztergomi érseknek a püspöki kar megpróbáltatásairól és a Mindszenty letartóztatása óta eltelt időszak történéseiről. Három hét után, november elején a teljesen átázott falú, egészségtelen épületet kiürítette az AVH, a foglyokat átköltöztették a Nógrád megyei Felsőpeténybe. Itt már nem volt lehetősége a két érseknek a személyes kapcsolattartásra.

172 Mindszenty József börtönbüntetésének megszakítását és háziőrizetbe helyezését az esztergomi érsek megromlott egészségi állapota indokolta. Grősz Józseffel azonban további tervei voltak az államvédelemnek. Az ÁVH helyzetértékelése szerint Czapik Gyula, aki a kalocsai érsek letartóztatása után lett a püspöki kar elnöke, 1955-re elszigetelődött, pozíciója jelentősen meggyengült a püspöki karon belül. Az államvédelem feltétlenül szükségesnek tartotta az egri érsek hajlékony, a népköztársasággal együttműködést kereső politikai irányvonalának erősítését, ezért operatív tervet dolgozott ki. Egy 1955. december 29-én készült ÁVH-s jelentés szerint eredményes volt a Grősszel való foglalkozás, a kalocsai érsek kinyilvánította őszinte szándékát a Magyar Népköztársaság politikájának támogatását illetően. Továbbá Grősz József „jelenlegi helyzete és állásfoglalása, valamint a vele való tervszerű továbbifoglalkozás rövid időn belül alkalmassá teszi arra, hogy szabadlábra helyezése és egyházi beosztásának részleges visszaadása után a püspöki karon belül Çzapik hajlékonyabb politikáját támogassa. "

m Grősz József beszervezésétől három téren várt az államvédelem eredményt: „ a) Állandóan megbeszéljük a katolikus egyház olyan irányú hazafias egyházpolitikáját, amely következetesen támogatja a Magyar Népköztársaság programját. Lásd a 88. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 22. 170 A rabok a cellafalon vagy a különféle csőrendszereken keresztül az abc betűihez koppantásokat társítva kommunikáltak egymással. Tehát egy koppantás „a", két koppantás „b", és így tovább. 171 Vö. Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 393-394. p. 17

~ Török József Grősz-biográfiájában nem említi, hogy személyesen is találkozott volna Mindszenty és a kalocsai érsek Püspökszcntlászlón. Vö. Grősz József kalocsai érsek naplója. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995, 337. p. Mindszenty József emlékirataiban határozottan állítja, hogy három alkalommal is sikerült titokban találkoznia Grősz Józseffel. Vö. Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 393-398. p. és 422. p. 173 Történeti Hivatal O - 13405/2. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 137-138. p.