A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

b) E program támogatására megfelelő helyes taktikával megnyerje a püspöki kar passzívan gondolkozó tagjait és erősítse a helyes magatartást tanúsító Czapik-féle irányzatot. c) Közösen elszigeteljük és megsemmisítjük a püspöki karon és a katolikus papságon belül azokat a kísérleteket, amelyek a Vatikán reakciós elképzeléseit kívánják ráerőszakolni a katolikus egyházra és gátolni igyekszik e hazafias egyházpolitika erősödését. " Ugyanakkor az ÁVH tisztában volt azzal, hogy a kalocsai érseket nem engedhetik azonnal szabadon, hiszen ez jogos gyanút kelthetne. Ezért a fokozatosságot szem előtt tartva javasolták, hogy Grőszt Felsőpetényből vagy a váci egyházmegyéhez tartozó Szolnok megyei Tószegre, vagy a Békés megyei Kondoros községbe szállítsák. Néhány hónapig még az új kényszertartózkodási helyen kell maradnia, de a püspöki kar időközben kérni fogja a magyar kormányt, hogy „Mindszenty és Grősz helyzetében további engedményeket tegyen ". Az államvédelmis terv szerint a kérést az eredményes konspiráció miatt el kellene utasítani, de „apüspöki kar többszöri kérése után a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy Grősz József kalocsai érseki jogait megkapja, azonban nem engedélyezik a püspöki kar elnöki jogaiba való visszahelyezését. Egyházpolitikailag ez elfogadható. "

174 Az események az államvédelmis terv alapján követték egymást. Grősz Józsefet 1956 februárjában Felsőpetényből Tószegre szállították, ahol a plébánián helyezték el. Szabadon járhatott a mintegy 4700, túlnyomórészt római katolikus által lakott faluban. Az ÁVH-s terv ismeretében érdekes Mindszenty József feljegyzése, miszerint tudott arról, hogy a kommunisták tárgyalásokat folytattak Grősz Józseffel, aki hajlandó volt visszatérni Kalocsára és átvenni a püspökkari konferenciák elnökségét.

175 Mindez bizonyítja, hogy az esztergomi érsek csakis Grősz Józseftől szerezhette értesülését még püspökszentlászlói háziőrizetük idején, a fentebb említett titkos találkozóik vagy levelezéseik során. Az államvédelem elképzelései részben módosultak, amikor 1956. április 25-én elhunyt az egri érsek, Czapik Gyula. Az események így is jól előkészített forgatókönyv alapján követték egymást. Május 11-én formailag a püspöki kar tagjai kértek amnesztiát Grősz József számára Hegedűs András miniszterelnöktől. Május 12-én az Elnöki Tanács az igazságügyminiszter előterjesztésére kegyelemben részesítette Grőszt, aki május 19-én visszatért Kalocsára és újra átvette az érsekség kormányzását.

176 Megszerveztek számára egy sajtótájékoztatót, amelyre kizárólag külföldi újságírókat hívtak meg. Grősz válaszaiból kitűnik, hogy előzetesen alaposan megbeszélték vele, hogy mit mondhat. A kalocsai érsek kifejtette, hogy Magyarországon a vallásszabadság semmilyen korlátozást sem szenved, és hogy a hívek teljes vallásszabadságban élnek. A templomok és istentiszteletek látogatása csakúgy, mint a szentségek kiszol174 Uo. 138-139. p. 175 Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989,406. p. 176 Lénárd Ödön alaposan dokumentálta Grősz József papi funkcióiba történő visszahelyezésének körülményeit, valamint a kommunista párt és az AEH szerepét az eseményekben. Vö. Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. Bp., 1995. 151-153. p.