A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

TIHANYI JÁNOS (1922- ) ÁVH-s alezredes, 1954-től MASZOLAJ előadó. TOST BARNABÁS (1876-1951) kassai káptalani helynök, rozsnyói apostoli kormányzó 1948-tól haláláig. TÓTH JÁNOS ( 1907-1969) plébános a városligeti Regnum Marianum-plébániatemplomban 1946-1951 között, annak felrobbantása után a Thököly úti Domonkos-templomban 19511953 között. 1955-1956-ban Mindszenty József és Grősz József mellett teljesít szolgálatot Püspökszentlászlón és Felsőpetényben. TÖMPE ANDRÁS (1913-1971) 1931 óta tagja a KMP-nek. 1937 és 1939 között Spanyolországban harcolt. Hazatérése után letartóztatták, majd bizonyítékok hiányában elengedték. 1944- ben átszökött a szovjetekhez, majd a Nógrádi Sándor vezette partizáncsoport politikai biztosa. A felszabadulás után a rendőrség ezredese, a Vidéki Főparancsnokság vezetője. Hozzá tartoztak az internálótáborok is. Hatásköri ellentétbe került Péter Gáborral. 1947 és 1959 között a külügyben dolgozott, majd ismét belügyi állományba került. Ellenezte az 1968. évi Csehszlovákia elleni katonai beavatkozást. 1971. november 26-án öngyilkosságot követett el. VAJDA TIBOR (1924- ) államvédelmis őrnagy. Négy gimnáziumot végzett, majd 1939 és 1941 között kitanulta a fogtechnikus szakmát. 1945- ig fogtechnikus segédként dolgozott. 1945 márciusában belépett a szociáldemokrata pártba, majd augusztusban tagja lett az MKP-nak. 1946-ban került az ÁVO-hoz. Operatív hálózati területen dolgozott. A Szovjetunióban egyéves operatív iskolát végzett, azután kinevezték a Vizsgálati Főosztályra helyettes vezetőnek. A Rajk-perben való szerepéért Vajdát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki. A Grősz-per után a Népköztársasági Érdemrend V. fokozatával tüntették ki. 1952-ben elbocsátották az ÁVH-tól. A Statisztikai Hivatal osztályvezetője lett. 1953 elején letartóztatták, hat évre ítélték. 1956. október 15-én szabadult, majd 1956 novemberében Ausztriába szökött, ahonnan kivándorolt Ausztráliába. 1962 óta fogorvosként praktizál. VÁRADI ERNŐ a Grősz-per idején államvédelmis őrnagy. VÁRADI JÓZSEF a Grősz-per idején államvédelmis százados. VÁRADY LIPÓT ÁRPÁD (1865-1923) kalocsai érsek. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen és a bécsi Augustineumban végezte. 1888-ban pappá szentelték. Temesváron, a püspöki irodában dolgozott, majd 1895-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsosként a katolikus ügyek vezetője. 1898-ban cikádori apát, 1902-ben sebenicói címzetes püspök. 1905-től minisztériumi tanácsos. 191 l-ben a király győri püspökké, 1914-től pedig kalocsai érsekké nevezte ki. VARGA BÉLA (1903-1995) katolikus pap, kisgazda politikus. 1929-től 1947-ig balatonbogiári plébános. A kisgazdapárt egyik alapítója, 1937-től a párt alelnöke. 1939-től országgyűlési képviselő. AII. világháború alatt tevékenyen közreműködött a lengyel menekültek mentésében. 1945 után a kisgazdapárt ügyvezető alelnöke. Tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd a Nemzetgyűlésnek. 1946. február 7-től a Nemzetgyűlés elnöke. 1947 nyarán emigrált, a rendszerváltozás után tért vissza Magyarországra. VAS ZOLTÁN (1903-1983) kommunista politikus. 1921 -ben a kommunista ifjúmunkás szervezkedésben való részvétel miatt letartóztatták. Fogolycserével a Szovjetunióba került. 1924-ben titokban visszatért, a KIMSZ titkára lett. 1925-ben ismét letartóztatták és elítélték. 1940-ben szabadult, a Szovjetunióba távozott. A háború után Budapest élelmezési kormánybiztosa, majd 1949-ig a Gazdasági Főtanács titkára, ezt követően 1953-ig az Országos Tervhivatal elnöke. 1956-ig magas párttisztségek viselője. 1956-ban a jugoszláv nagykövetségre menekült, Romániába internálták, 1958-ban tért haza. VEZÉR FERENC (1914-1951) pálos szerzetes. A gimnáziumot Esztergomban végezte el (1926-1934). 1935-ben kérte felvételét a pálos rendbe. Pécsett töltötte a novícius időt, itt végezte a teológiát. 1940-ben szentelték pappá. 1944-ben került Pálosszentkútra (ma Petőfiszállás). Itt érte a háború vége. 1944 végén a szovjet hatóságok tudtával polgárőrsé-