A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

get szervezett. Már 1945-ben vizsgálat folyt ellene állítólagos háborús bűntett miatt, de felmentették. 1945-től a pálos rendházak gazdasági gondnoka. Közreműködött a Sziklakápolna fatimai, és a Boldogasszony Éve kapcsán rendezett ünnepségeiben. 1951. március 20-án tartóztatták le. A Grősz-perben halálra ítélték. VIRÁG FERENC (1869-1958) 1926 óta pécsi püspök. WITZ BÉLA (1888-1962) esztergomi kanonok. A gimnázium után Bécsben a Pázmáneumban tanult. 1912-ben szentelték pappá. Káplán Kőhídgyarmaton, 1913-tól évekig hittanár Budapesten különböző gimnáziumokban. Protonotárius kanonok, pápai kamarás. 1935-1944 között a Szent István-bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre, budapesti érseki helynök. 1944-ben esztergomi főkáptalan mesterkanonokja, 1951re az esztergomi főszékesegyház főesperese. ZÁGON JÓZSEF (1909-1975) győri kanonok, irodaigazgató. 1949-ben Nyugatra távozott, a Római Kúria hivatalnoka lett. 1971-ben a Szentszék képviseletében közreműködött Mindszenty József bíboros Magyarországról történő kiutaztatásában. ZAKAR ANDRÁS (1912-1986) Mindszenty József esztergomi érsek titkára. A Mindszenty-per harmadrendű vádlottjaként első fokon hat, másodfokon négyévi fegyházbüntetésre ítélték. 1953-ban szabadult, ettől kezdve nyugdíjazásáig (1957) budapesti lelkész. 1970-ben rehabilitálták. 0 volt az egyetlen pap, akiről már a népköztársaság idején elismerték, hogy törvénytelenül volt elítélve. ZARUBAI EMIL a Grősz-perben Hagyó-Kovács Gyula jogi védelmét látta el. ZICHY GYULA GRÓF (1871-1942) 1905-től pécsi püspök, 1925-től kalocsai érsek. ZÖLD SÁNDOR (1913-1951) kommunista politikus, belügyminiszter. A debreceni egyetemen orvosi diplomát szerzett. 1932-től tagja volt az illegális KMP-nek. 1942-től a berettyóúj falusi kórház orvosa. 1944-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, belügyi államtitkár. 1946-tól a nagy-szegedi pártbizottság titkára, országgyűlési képviselő. 1948 után beválasztották az MDP KV-be. 1950-195l-ben belügyminiszter. Letartóztatása előtt végzett családjával, majd öngyilkos lett. ZSEDÉNYI BÉLA (1894-1955) jogakadémiai tanár, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az első világháború után Komárom főjegyzője. 1925-től a miskolci jogakadémia tanára. 1928-tól a pécsi egyetemen tanít. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, majd 1946 végéig a képviselőház elnöke. 1946-ban lemondott, ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1950-ben államellenes cselekmény vádjával letartóztatták. A börtönben halt meg.