A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

SZÁLAI (HAMULYÁK) BÉLA (1905-1987) 1933tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozik. 1939-től miniszteri titkár. 1940-től részt vesz az erdélyi közoktatási ügyek átszervezésében. 1941-től ugyanezzel a feladattal a Délvidéken dolgozik. A háború után a VKM különböző osztályain működik. 1947-től az Országos Levéltárba került. 1950től nyugdíjazzák, de 1951 -ben a Magyar Állami Földtani Intézet irodavezetője Egerben. Május 30-án letartóztatta az ÁVH. Hét év börtönre ítélték a Grősz-per Gombos Károly-féle mellékperében. 1956 januárjában szabadult. SZALMA JÓZSEF (1925- ) a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy, később alezredesi rangban a Vizsgálati Főosztály helyettes vezetője, majd vezetője. SZÉCHENYI MIKLÓS gróf (1868-1923) nagyváradi püspök. 1890-ben szentelték pappá. Káplán volt Kismartonban, majd 1892-ben Vaszary Kolos hercegprímás maga mellé vette Esztergomba. Ettől az évtől jáki javadalmas apát. 1898-tól a Pázmáneum rektora és esztergomi kanonok lett. Neki köszönheti a Pázmáneum új épületét. 1901 -ben győri püspökké nevezték ki. Új papnevelő intézetet építtetett. 1911-ben Nagyváradra helyezték. Trianon kettévágta egyházmegyéjét, a magyarországi rész számára Gyulán vikáriusságot állított. SZECSEI DÉNES a Grősz-perben Pongrácz Alajos jogi védelmét látta el. SZEIFERT JÓZSEF a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy, majd százados. SZEKFÜ GYULA (1883-1955) történész, MTAtag. A budapesti egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Múzeumban (1904-től) kezd el dolgozni. 1909 és 1913 között az Országos Levéltárban, majd a bécsi Állami Levéltárban kutat. 1916-tól került az egyetemre az újabbkori magyar történelmi tanszékre. 1927 és 1938 között a Magyar Szemlét szerkeszti. A második világháború után Magyarország moszkvai követe (1946-1948). 1953-tól országgyűlési képviselő, 1954-től az Elnöki Tanács tagja. SZIGLIGETI BÉLA a Grősz-per idején államvédelmis alhadnagy, majd hadnagy. SZMRECSÁNYI LAJOS (1851-1943) egri érsek. Egerben végezte a teológiát, 1873-ban szentelték pappá. Különböző helyeken káplán, majd 1891-től érseki titkár, 1897-től egri kanonok, majd apát. 1905-től felszentelt püspök, 1912-től haláláig egri érsek. SZOKOLAI GÉZA a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy. SZÖLLŐSI GYÖRGY államvédelmis alezredes, a Belső Reakció Elleni Harc Osztályának vezetője. SZÖRÉNYI GÁBOR (1912-1984) jezsuita szerzetes. Kalocsán végezte a gimnáziumot a jezsuitáknál, ott kérte felvételét a rendbe 1930- ban. Szegeden szentelték pappá 1942-ben. Kalocsán internátusi felügyelő, Pécsett hittanár, majd Csávossy Elemér provinciális titkára. 1950 után a Római Katolikus Szeretetszolgálat referense. SZTRILICH KÁROLY (1917-1964) kalocsai egyházmegyés pap. Zentán és Szabadkán járt középiskolába, 1935 és 1940 között Szarajevóban végezte a teológiát. 1940-ben szentelték pappá. 1941-től kalocsán az érseki hivatalban fogalmazó. 1945-ben a politikai rendőrség letartóztatta, de néhány nap múlva Grősz érsek közbenjárására kiszabadult. 1949-től érseki titkár. 1951. május 18-án érsekével együtt tartóztatták le. Hat évre ítélték, 1956. február 25-én szabadult. TAKÁCS IMRE a Grősz-per idején államvédelmis főhadnagy. TARDINI, DOMENICO (1888-1961) Szentszéki diplomata. XII. Pius idején helyettes államtitkár. 1958-tól címzetes érsek, bíboros. XXIII. János pápa államtitkára haláláig. TELEKI GÉZA GRÓF (1911-1983) egyetemi tanár, politikus. 1936-tól geológusként dolgozik. 1940-től a Kolozsvári Tudományegyetemen tanít, a Gazdaságföldrajzi és Geológiai Intézet vezetője. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. TIFENTÁLER JÓZSEF (1884-1951 ) esztergomi kanonok. A gimnázium után Bécsben, a Pázmáneumban tanult. 1909-ben szentelték pappá. Káplán Misérden, majd Budapesten az Örökimádás-templom lelkésze. 1915 és 1926 között a Pázmáneum spirituálisa. 1926-tól a budapesti Szent Imre Kollégium igazgatója. 1925-ben pápai kamarás, 1946-ban prelátus, esztergomi mesterkanonok.