A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

térhetett vissza. 1979 óta a CSU (ChristlichSoziale Union) képviselője az Európa Parlamentben. HAGYÓ-KOVÁCS GYULA (1888-1960) ciszterci szerzetes, zirci jószágkormányzó. 1908-ban kérte felvételét a rendbe, 1913-ban szentelték pappá. 1914 és 1917 között mezőgazdasági akadémiai hallgató, 1917-től a ciszterci rend előszállási birtokán másod-, majd 1924-től teljes jogú jószágkormányzó. 1939-től tagja a felsőháznak. 1940-ben Teleki Pál felajánlotta neki a Földmüvelésügyi Minisztérium vezetését. 1942-ben alapítványt tett az előszállási uradalom tíz legtehetségesebb gyermekének taníttatása érdekében. 1945 és 1951 között négy alkalommal tartóztatták le. 1951-ben mint a Grősz-per hetedrendű vádlottját 13 évi börtönre ítélte a bíróság. Az 1956-os forradalom idején szabadult, majd 1957 júniusában ismét letartóztatták, de augusztusban amnesztiával kiengedték a börtönből. A pannonhalmi öreg papok otthonában hunyt el szívinfarktusban. HAJAGOS TÓTH MÁTYÁS (1906-?) földműves. A szovjet katonai elhárítás szovjet katonákkal való verekedés miatt 1947-ben elhurcolta otthonából. A szovjet hadsereg katonai törvényszéke 25 év javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Vorkuta szénbányáiban dolgozott. 1955-ben ért haza, 1956 júniusában szabadult végleg. HAJOS ALFONZA (1900-?) apáca. 1910 és 1914 között a pécsi Notre Dame Zárdában végezte a polgárit, majd ugyanott a tanítóképzőt. Ugyanebben az intézetben kezdte tanári pályafutását. 1928-ban Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika, fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1929-től a pécsi Notre Dame Gimnáziumban tanított. 1948 és 1950 között a Notre Dame-rend főnöknője. 1951. augusztus 10-én valutabüncselekmény, szervezkedésben való közreműködés miatt négy év börtönre ítélték. HAMVAS ENDRE (1890-1970) csanádi püspök, kalocsai érsek. A bécsi Pázmáneumban tanult, doktorátust is a bécsi egyetemen szerzett. 1913-ban szentelték pappá. Káplán, majd a budapesti Notre Dame de Sión Leánynevelő Intézet lelkésze. 1928-tól teológiai tanár. 1930-tól prímási titkár, majd irodaigazgató, kanonok, budapesti érseki helytartó. 1944-től 1964-ig csanádi püspök. A háború idején többször kiállt az üldözöttek érdekében. 1951-1956 között esztergomi adminisztrátor. Grősz József halála után a püspöki kar elnöke, majd 1964-től kalocsai érsek. Részt vett és felszólalt a II. vatikáni zsinaton (1962-1965). Az Opus Pacis és az Országos Béketanács alelnöke. HANGYÁL ANDRÁS államvédelmis hadnagy. HEGEDŰS ANDRÁS (1922- ) kommunista politikus. 1945 és 1947 között a MADISZ országos titkára. 1948-1950 az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályának vezetője. 1951-től az MDP KV és PB tagja, 1951-1953 a KV titkára. 1952-től az állami gazdaságok minisztere. 1953-1955 a Minisztertanács első elnökhelyettese, egyben földművelési miniszter is (1953-1954). 1955. április 18-tól 1956. október 24-ig a Minisztertanács elnöke, majd 27-ig a miniszterelnök első helyettese. 1956. október 28-tól 1958-ig a Szovjetunióban tartózkodott. Hazatérte után tudományos munkakörökben dolgozott (MTA Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa 1958-1961; KSH elnökhelyettese 1961-1963; MTA Szociológiai Kutatócsoportjának igazgatója 1963-1968; MTA Ipargazdasági Kutatócsoportjának főmunkatársa 1968-1973). 1973-ban kizárták az MSZMP-ből. HÉVEY LÁSZLÓ (1902-1951) Kassán középiskolai tanár, minisztériumi osztályfőnök. A Grősz-perben, mint lehetséges kereskedelemés iparügyi miniszter, hangzott el a neve. A perben tanúvallomást tett, majd ügyét elkülönítették és a Katonai Bíróság halálra ítélte. HÓMAN BÁLINT (1885-1951) történész, politikus. 1915-től az egyetemi könyvtár, 1922-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1923-tól a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 1925 és 1931 között a budapesti egyetemen a magyar középkor tanára. 1932-től 1938-ig a Gömbös-, majd a Darányi-kormányban, 1939 és 1942 között a Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1946-ban a Népbíróság mint háborús bűnöst életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. A börtönben halt meg.