A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

HORVÁTH JÁNOS az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1952 és 1959 között. HORVÁTH (SCHILLER) MÁRTON (1906-1987) kommunista politikus. 1926-ban beiratkozott a műegyetem építészmérnöki karára, de tanulmányait megszakította. 1931 -ben a KMP tagja lett. 1932-ben lakbérsztrájkok szervezése miatt letartóztatták, néhány hónapra internálták. 1935-ben a Vasas című szakszervezeti lap szerkesztéséért 12 évre ítélték. 1937-ben apja közbenjárt érdekében és büntetését öt évre csökkentették. 1940-ben szabadult, illegalitásban élt. Röplapokat nyomtatott, 1941-től az illegális Szabad Nép egyik munkatársa. 1942ben ismét letartóztatták, újból 12 évre ítélték, de 1944-ben színlelt betegsége miatt kiengedték, de hamarosan harmadszor is letartóztatták. Németországba akarták szállítani, de megszökött a vonatról. 1945-től a Szabad Nép felelős szerkesztője, amellett magas párttisztségeket viselt. 1956 után politikai tisztségei megszűntek. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hunnia Filmstúdió munkatársa 1966. évi nyugdíjazásáig. HORVÁTH RICHÁRD (1906-1980) ciszterci szerzetestanár 1948-ig, ettől kezdve egyházmegyés pap: lelkész az Ulászló utcai kápolnában, 1951-től plébános a XI. kerületi Szent Imre-plébániatemplomban, 1957-től a zuglói plébániatemplomban, 1958-tól a pesti volt ferences templomban. 1950-től haláláig a papi békemozgalom meghatározó, irányító személyisége. Erseke, illetve a pápa határozata alapján a papi szolgálat végzésének jogától megfosztották, illetve a katolikus egyházból kiközösítették 1956. november 5-től 1971. július 15-ig. 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól 1980-ig országgyűlési képviselő, 1963-tól 1980-ig az Elnöki Tanács tagja. HUSZÁR KÁROLY (1882-1941) tanító, keresztényszocialista politikus. 1910 és 1918 között néppárti országgyűlési képviselő. 1918 októberében IV. Károly király által a Hadik János-féle kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelölték, de a kabinet a forradalom következtében nem alakulhatott meg. A Károlyi-forradalom alatt nem vállalt szerepet, a proletárdiktatúra alatt az üldözések elől Bécsbe menekült. A Tanácsköztársaság bukása után 1919 augusztusában a Friedrichkormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter. Novemberben a szövetséges nagyhatalmak megbízásából az összes pártokból alakult koalíciós kormány miniszterelnöke. Horthy Miklós kormányzónak beadta lemondását. 1920ban nemzetgyűlési képviselőnek választották. Az 1922. évi Nemzetgyűlés alelnökének választotta. 1934-től visszavonult a közélettől. ÍJJAS JÓZSEF (1901-1989) kalocsai érsek. A gimnáziumot Baján és Kalocsán (1912-1920), a teológiát Budapesten (1920-1925) végezte. 1925-ben szentelték pappá, első állomáshelye Dusnok. 1927-ben hittudományi doktorátust szerzett. Kalocsán tanított. 1928-tól Rómában tanult. 1929-től érseki szertartó, főszentszéki jegyző. 1935-től a budapesti Szent Imre Kollégium tanulmányi felügyelője, pápai káplán. 1937-ben a jeruzsálemi Szent István Zarándokház igazgatója. 1939-től a Központi Szeminárium tanulmányi felügyelője, helyettes tanár az egyetem hittudományi karán. 1941ben érseki biztos Szabadkán. 1944-ben pápai prelátus. 1950-től több helyen plébános, esperes. 1964-től címzetes püspök, csanádi apostoli kormányzó. 1969-től kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke. IVÁNYI ENDRE (1909-1977) kalocsai egyházmegyés pap. 1919 és 1927 között Kalocsán, Baján és Budapesten végezte a gimnáziumot, a teológiát 1927 és 1932 között Budapesten. Szülőfalujában, Jánoshalmán szentelték pappá 1932-ben. Számos helyen káplánkodott (Nagybaracska, Sükösd, Fájsz). 1934-től Kalocsán tanulmányi felügyelő, hitoktató, A. C. titkár, a Kalocsai Néplap szerkesztője. 1943-ban tábori lelkész, hadifogság 1945-1947. 1948 és 1953 között börtönben ült. 1954 betegszabadságon, illetve átvételét kéri a székesfehérvári egyházmegyébe. Budakeszin, Makkos-Márián, Adyligeten káplán. Az 1960-as években visszavétele a kalocsai főegyházmegyébe. Nyugdíjazása 1972-ben. IZABELLA főhercegnő (1856-?) Frigyes főherceg felesége. Élénken részt vett a magyar társadalmi mozgalmakban, fővédnöke a magyar háziipari termékeket értékesítő egyesületnek.