A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

lesnek tűnt a letartóztatott előtt a kínzás másik fajtája is; a lelki gyötrés, a hozzátarto­zókkal való zsarolás. Grősz Józseffel szemben nem alkalmaztak ilyen módszereket. Öt azonban így is rendkívül megviselte a kihallgatások menete, a számára teljesen szokatlan körülmények. A vele foglalkozó kihallgatótiszt is elkövetett mindent, hogy minél előbb megtörje. Az iratokból nem derült ki, hogy mivel érte el Vajda Tibor Grősz érsek kifakadását: „Kívánja azt, hogy az előadó a pokolba kerüljön, ott 5 millió évig hallgassak ki, majd ő hallgasson ki 5 millió évig, de úgy, hogy egyetlen kérdésére se kapjon választ. Ezután 5 millió évig pofozzák azért, amit nem csinált, majd 5 millió évig pofozzák azért, amit csinált. Egyébként az előadó igen ideges, szemtelen csirke­fogó, akinek a természete egyébként is rosszindulatú. " 19 El lehet képzelni, hogy ko­molyan hatottak Grőszre az előadó módszerei, ha katolikus főpap létére a fentieket kívánta Vajdának. Mindent egybevetve az előadó nem ért el a 64 éves érseknél olyan gyors sikert, mint szerette volna. Mégsem verték meg Grőszt. Talán felsőbb utasítás­ra tekintettek el az erőszaktól. Elképzelhető, hogy a nyilvános perben nem akarták még a látszatát sem kelteni a kényszerítettségnek. Az is lehet, hogy Vajda annyira ki­váló „szakember" volt a maga területén, hogy tudta, másképp is sikert érhet el az ér­seknél. Néhány nap eredménytelenség után Grősz József az AVH rettegett pincéjébe került. „Az előadó V. 24-én este nem volt megelégedve Grősz magatartásával és ezért rövid kihallgatás után intézkedett, hogy vigyék a pincébe. Itt mindent elszedtek tőle, egy nyirkos cellába kerüli, aminek egyetlen bútorzata egy fapriccs. Takarót nem ka­pott. Aludni nem tudott. A bánásmód ellen nem volt kifogása."*® A kihallgatások, a végtelennek tűnő önvallomások íratása azonban a pincében tartás idején is tovább folytak. Ugyanakkor a pincében töltött napokban az érsek nem kapott semmit enni. De nemcsak az élelmet vonták meg tőle, hanem kiderült, hogy Grősz szenvedélyes dohányos, ezért újabb kényszerítő eszközként elvonták cigarettaadagját is. A pincé­ben eltöltött idő határozottan hatott a fogolyra: „Grősz nyugodt, de megtört, tele van panasszal. Durván bánnak vele a fogdában, enni nem kapott, előadója is rosszindu­latú, ígérte neki, hogy holnap felhozatja a pincéből, de nem hisz neki. A kemény fek­helyet már kezdi megszokni, aludni is tud, de nagyon fázik, tegnap este a hideg is ki­rázta."* 1 Három nap után a kalocsai érsek megtört. Először még csak önigazolást keresett az együttműködésre, hogy elfogadja egy szembesítés során a rá nézve terhelő vallomást: „Grősz nem mondja azt, hogy nem igaz, csak azt, hogy nem emlékszik rá. Ilyen módon még az egyházi bíróság is Szabó páter állítását fogadná el, így Grősz nem látja semmi akadályát annak, hogy elismerje azt, hogy Szabó páter tájékoztatá­sáról tudomása volt. " n Miután az első lépést már megtette, aláírta a rá nézve terhelő vallomást is: „Grősz röviden tájékoztatott, hogy ma kora reggel előadója felhozatta a Lásd a 24. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 24. 80 Lásd a 34. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról - folytatás. 1951. má­jus 27. 81 Lásd a 35. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról - folytatás II. 1951. május 27. 82 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents