A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
szagból illegálisan kicsempésztettem. Beismerem, hogy gazdasági bűncselekményeim célja, további tevékenységünk illegális anyagi alapjának biztosítása volt. 305 Burgenlandi 60 holdas kulákcsaládból származom. Hozzátartozóim jelenleg is az Ausztria területén lévő Halbturnban élnek. Középiskoláimat a győri bencéseknél és a kisszemináriumban, a teológiát pedig Bécsben végeztem, mint a Pázmáneum növendéke. 191 l-ben szenteltek pappá. Néhány évi káplánkodás után a győri püspöki udvarba kerültem, ahol 1928-ban nevezetek ki segédpüspökké, 1936-ban kerültem Szombathelyre mint apostoli kormányzó. 1939-ban lettem szombathelyi megyéspüspök, 1943 óta vagyok kalocsai érsek. 1939-ben püspökké, majd 1943-ban érsekké való kinevezésemkor a Horthy-kormányzatra, Horthy kezébe tettem le az esküt. Több katolikus egyházi és világi szervezet vezetői tagsága mellett az 1920-as évektől kezdve előbb dominusa, majd protektora voltam a fasiszta Emericana szervezetnek. Ugyancsak az 1920-as évektől voltam tagja az ellenforradalmi MOVE egyesületnek. 1939-től a horthysta felsőháznak voltam tagja. 306 A Horthy-rendszer alatt - amelynek általában híve voltam - családi és papi nevelésemből eredő legitimista meggyőződésem miatt az Ernszt-Huszár-féle Keresztény Párthoz tartozónak vallottam magam. Ennek a pártnak célkitűzése a királyság visszaállítása és a Habsburg-dinasztia Magyarországon való újbóli uralomra juttatása volt. Legitimista meggyőződésemnek, mint egyházi funkcionárius, többször nyilvánosan is kifejezést adtam, így pl. 1930-ban, 1931-ben a budapesti Szt. István-bazilikában ún. Ottó-misét celebráltam, szombathelyi működésem alatt több ún. Ottó- és Zita-misén vettem részt. A Habsburg-ház több leszármazottjával már győri működésem során személyes kapcsolataim voltak, mint kalocsai érsek pedig többször láttam vendégül József főherceget és fiát, ifjú Ferenc József főherceget, a Habsburg-dinasztia A Kalocsai Kódex, vagyis a Codex Colocensis egy 1320 és 1330 körül pergamenre írott középfelnémet kódex. Albertus (Heinrich) Pauper lovagi életét meséli el benne Hartmann von Aue 333 oldalon iniciálékkal gazdagon díszítve. Vö. Deutsche Handschriften des Mittelalters in der Bodmeriana. Katalog bearbeitet von René Wetzel. Mit einem Beitrag von Karin Schneider zum ehemaligen Kalocsa-Codex. Cologny, 1994. 81-129. p. A Kalocsai Kódexet 1949-ben valóban eladták Svájcba. A Bibliothcka Bodmeriana-ba került, ahol ma is megtalálható. Prof. Dr. Christoph Eggenbergernek, a Zürichi Központi Könyvtár Kéziratosztály vezetőjének és Prof. Dr. Martin Birchernek, a genfi Bodmeriana Könyvtár igazgatójának szíves közlése. A kalocsai érseki könyvtárat 1951 és 1954 között zárva tartották. Az Országos Széchenyi Könyvtár és az Állami Egyházügyi Hivatal munkatársai leltározták és ellenőrizték a könyvtár állományát. A Kalocsai Érseki Hatóság 1694/1954. számú, az érseki könyvtár átadási jegyzőkönyvéből kiderül, hogy összesen 12 kézirat - köztük a legrégebbi a Kalocsai Kódex -, és 33 ősnyomtatvány hiányzott a könyvtárból. A hiány okait az ellenörök nem részletezték. Lakatos Andornak, az Érseki és Főkáptalani Levéltár vezetőjének szíves közlése. 305 Teljesen bizonytalan, hogy mi volt a kódex és az ősnyomtatványok eladásának valódi célja. Ha csak megmenteni szerették volna őket, annak más módjai is lettek volna, az elrejtéstől egészen a külföldi letétbe helyezésig, de valóban eladták ezeket a nemzeti értékeket. Kérdéses, hogy mit akartak az ellenértékkel kezdeni. Nyilvánvalóan nem a szervezkedés számára volt szükségük pénzre. Sokkal inkább amolyan „aranytartaléknak" szánhatták zavaros, nehéz időkre. 306 A teljes mértékben negatív, túlzó jelzők (fasiszta, ellenforradalmi, horthysta) is bizonyítják a vallomás Grősztől „idegen" voltát.
