A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
tagjait. Mindezek a személyes kapcsolataim erősítették királypárti, legitimista beállítottságomat. 1945 után - politikai meggyőződésemnek megfelelően - a népi demokratikus rendszerrel szemben állottam és annak vívmányait, intézkedéseit megpróbáltam akadályozni, így pl. 1945 elején - Mindszenty prímássá való kinevezése előtt - mint a püspöki kar akkori vezetője, a földbirtokreformról szóló törvény végrehajtása ellen tiltakoztam. Mindent elkövettem annak érdekében, hogy a földreform az egyházi birtokokra vonatkozóan ne legyen végrehajtva. 1945 májusában állást foglaltam a földreformnak az egyházi birtokokra vonatkozó végrehajtásával szemben és egy tiltakozó iratban azt javasoltam, hogy legalábbis az összes erdőbirtokokat (ami egyedül a kalocsai egyházmegyében kb. 35 000 holdat tesz ki,) hagyják meg. Követeltem továbbá, hogy a javadalmi földeken kívül - az egyháznak hagyjanak meg kb. 30 000 hold szántóterületet. Tiltakozásomat és javaslatomat írásban az ideiglenes kormány akkori vezetőjéhez és a földmüvelésügyi miniszterhez juttattam el. Ugyancsak 1945 elején - mint a püspöki kar akkori vezetője - igyekeztem kapcsolatot létesíteni a már akkor itt tartózkodó amerikai követtel és az amerikai misszió tagjaival. 1945. május 26-án látogatást tettem Schoenfeld akkori budapesti USA-követnél. A látogatás célja a bemutatkozáson kívül, tájékozódás volt amerikai csapatok bevonulásának esetleges lehetőségéről, egyben tájékoztatás adása az amerikai követ részére az ország általános helyzetéről és az egyház kérdéseiről. Az USA-követnél tett ez a látogatásom nem a püspöki kar megbízásából, hanem saját elhatározásomból történt. Kíséretemben voltak: Bárd János jelenlegi segédpüspök, Jánosi jezsuita szerzetes és Tóth K. János katolikus pap, akkori külügyminisztériumi előadó, akik azóta mindketten disszidáltak. Az USA követnek hamis és rágalmazó adatokat tartalmazó tájékoztatást adtam az országban lévő állapotról. A követ felvetette azt a kérdést, hogy belső ellenforradalmi erőkre támaszkodva, miért nem teszünk valamit a népi demokratikus rendszer és a szovjet hadsereg Magyarországon állomásozó egységei ellen. Erre én a népi demokratikus rendszer akkori rendőri alakulataira, illetve a szovjet hadseregre célozva azt válaszoltam, hogy „kisebb fegyveres erőnek még neki lehet menni kapával, kaszával, de egy kétmilliós, tankokkal és ágyúkkal felszerelt hadseregnek nem". 307 Az itt tartózkodó amerikai megbízottak közül szorosabb kapcsolatban álltam Dittrich amerikai tengerészkapitánnyal, akit többször láttam vendégül személyesen is Kalocsán. Ilyen alkalmakkor Dittrich nálam az érseki kastélyban lakott. Dittrich kapitány a kalocsai érseki palotában titkos megbeszélést is tartott, amelyen részt vettek Zsedényi Béla, a Nemzetgyűlés akkori, azóta őrizetbe vett elnöke, „gróf Teleki Géza akkori, azóta disszidált kultuszminiszter és a már említett Tóth K. János ugyancsak disszidált pap. Én magam ezen a titkos megbeszélésen nem vettem részt, csupán Teljesen hamis, elferdített Grősz József látogatása az amerikai követnél. Az érsek részletesen beszámol a megbeszélésről naplójában, amit az ÁVH is figyelembe vett a vallomás és a koncepció kialakításánál. Vö. Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995, 222-223. p.
