A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

Az Unió Cleripro Missionibus tagja és a misszió egyesületek egyházmegyei véd­nöke, felügyelője Esetről esetre a vezetők felkérésére tagfelvételt, előadást tartottam Szívgárdista 2 * 9 egyesületekben, Máriakongregációkban, 290 harmadrendi csoportokban, MANSZ 29] csoportokban. Politikai pártnak nem voltam beírt tagja, de ismeretes volt a régi Néppárthoz 292 majd a két világháború között a Keresztény Párthoz (Ernszt - Huszár) 293 való tarto­zásom. 5. ) Nem lettem valamilyen forma szerint legitimista, hanem neveltetésem alapján és a £útf[olikus] egyházzal való kapcsolataim] miatt (apostoli király, főkényúr) ra­gaszkodtam a katolikus Habsburg-uralkodóházhoz. A harmincas évek elején, az egyik évben én végeztem az Ottó-misét a Szent István-bazilikában, Szombathelyen részt vettem az Ottó- és Zita-miséken, amelyekel a legitimista csoport mondatott a székesegyházban. A legutóbbi szervezkedést leszámítva legitimista tevékenységet nem fejtettem ki. A királyi házzal semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs. 6. ) Lapok szerkesztésében nem vettem részt. Amennyire emlékszem, egy vagy két cikket írtam a harmincas évek elején a Győri Kat[olikus] Tudósítóba, szombathelyi működésem idején az ottani Kat[olikus] Tudósítóba, 1943-ban egy karácsonyi cikket a Kalocsai Néplapba, 1942-ben vagy 1943-ban Szent Margitról egy cikket egy Sza­' Unió cleri pro missionibus (lat.): a papság missziós egyesülete. Célja a papságban és általa a népben a katolikus hit terjesztésének kötelességét és az erre irányuló buzgóságot fölkelteni és ápolni. 289 Elsődlegesen az elemi iskoláskorú gyermekek számára jezsuiták által szervezett és központilag irá­nyított hitbuzgalmi egyesületek. Céljuk a gyermekek testi, lelki nevelése, melynek központjában a Jézus Szíve tisztelet állt. Az 1940-es évek elején Magyarországon mintegy 2500 Szívgárda működött 250-300 000 taggal. 290 Mária-kongregációk a katolikus egyházban kor, állás és nemek szerint szervezett, tisztán vallásos egyesületek a keresztény eszmeiség és hitélet előmozdítására, a boldogságos Szűz Mária tiszteletének és követésének közvetítésével. 291 A MANSZ (Magyar Nemzeti Szövetség) a proletárdiktatúra bukása után 1919. szeptember 7-én ala­kult meg 40 000 bejelentett taggal. A szövetség programjának fóbb pontjai: a jövő magyarságának nem­zeti alapon való megteremtése, lelki integritásának helyreállítása, külföldön pedig a magyar nemzet múltjának, kultúrájának és törekvéseinek megismertetése voltak, melyeket fokozott mértékben egészí­tett ki a legszívósabb küzdelem a trianoni szerződés revíziója érdekében. Magyar és idegen nyelveken megjelent kiadványainak, propagandairatainak, térképeinek, zenemüveinek, levelezőlapjainak stb. szá­ma meg- haladta a több százat. A két világháború közötti időszakban mintegy száz vidéki köre volt az or­szág minden városában és nagyobb községében. Az Országos Katolikus Néppárt 1895 elején alakult konzervatív politikusok és a klérus támogatásá­val. Fő célkitűzései az egyházpolitikai törvények (polgári házasság és anyakönyvezés eltörlése) revízió­ja, a Monarchia és a magántulajdon védelme. 1918 februárjában Keresztény Szociális Néppárt néven át­alakult. 293 A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) 1919 októberében alakult. A legitimizmus kérdése szakításhoz vezetett, a 1922-es nemzetgyűlési választásokra a párt háromfelé szakadt. Ernszt Sándor és Huszár Károly az elviekben legitimista, de a kormányt támogató, sőt a kormánykoalícióban részt vevő Keresztény Nemzeti Egység Pártjában tevékenykedett, amely 1923 végén átalakult. A Keresztény Nem­zeti Gazdasági Párt nevet vette fel, de 1925-ben ismét átalakult Keresztény Gazdasági és Szociális Párt néven. 1943-tól a Keresztény Néppárt nevet használták. A két világháború között mindvégig biztos mandátumokkal jelen voltak a törvényhozásban.

Next

/
Thumbnails
Contents