A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
bad[...-ï] 294 lapba. Feltűnést keltett annak idején (1939 körül) a Nemzeti Újságnak egyik közleménye, amely a celldömölki legényifjúsági napon elmondott beszédemet közölte le. A beszéd a szemben álló világnézeti frontokról (katolicizmus és nyilasság) szólt. Mint főpásztor évről évre adtam ki böjti körlevelet, amelyekből hosszabb- rövidebb részek f...j 295 címén belekerültek a napi és hitbuzgalmi lapokba. Más sajtótevékenységemre nem emlékszem. 7.) Az országgyűlés felsőházának szombathelyi püspöki kinevezésem (1939) után lettem tagja. Egyetlenegyszer sem szólaltam fel; a költségvetési tárgyalásokat leszámítva inkább csak akkor mentem el a felsőházi ülésekre, ha egyébként is dolgom akadt Pesten. Jelen voltam az egyik fajvédelmi törvény tárgyalásán, amikor a boldogult hercegprímás vezetésével majdnem leszavaztuk a kormányjavaslatot (5 szavazat hiányzott) 296 Ugyancsak jelen voltam, mikor az országgyűlés két háza megszavazta a kormányzó-helyettesi állást és Horthy Istvánt helyettes kormányzóvá választotta 291 Egyébként nyilvános politikai jellegű tevékenységet nem fejtettem ki; győri működésem idején meghallgattam egy-két programbeszédet; kötelességszerűen leszavaztam, szombathelyi püspökségem idején szorgalmasan eljártam az évnegyedes megyegyűlésekre és a Közigazgatási Bizottság havonkénti üléseire. A vármegye díszközgyűléseinfelszólaltam Horthy kormányzó jubileuma, Szűcs István főispáni és Tulok József alispáni beiktatása alkalmából. Részt vettem Szombathely város díszközgyűlésein is; az 1943-ban tartott díszközgyűlésen köszöntöttem [az] 1900 éves várost. Bp. 1951. május 29. Grősz József Ad 5.) A Habsburg- házzal való kapcsolataimra vonatkozólag utólag eszembe jutottak a következők: Orvoszvári káplán koromban, ha az uraság otthon volt, naponkint be kellett mennem a Lónyay-kastélyba misézni. Lónyay gróf, később herceg felesége néhai Rudolf trónörökös özvegye Stefánia belga A'/r[ályi] hercegnő volt. Utóbb két alkalommal voltam boldogult Fetser püspökkel egy-egy napra az orvoszvári kastély vendége. Csak ennyi olvasható, talán: Szabadka-i. 295 Nem olvasható. 296 Az első két zsidótörvényjavaslatát 1938-ban és 1939-ben a keresztény egyházak képviselői megszavazták. A második zsidótörvény idején reális közelségbe került a nyilas hatalomátvétel. Teleki Pál miniszterelnök azzal érvelt Serédi Jusztinián hercegprímás és Ravasz László dunamelléki református püspök előtt, hogy az egyházak nyílt szembefordulása a kormányjavaslatával a nyilasoknak kedvezne, mert a kormány belebukna a törvényjavaslat elutasításába, és akkor a nyilasok átvennék a hatalmat az országban. 1941 -ben, a harmadik zsidótörvényt már egyértelműen elutasították a katolikus főpapok. Annak ellenére, hogy a felsőházban számos módosító indítványt keresztülvittek, a javaslat törvényerőre emelését nem tudták megakadályozni. Vö. Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Bp., 1984, 251-266. és 276-277. p. 297 Az 1942. évi II. törvénycikk a kormányzó-helyettesről; az 1942. évi III. törvénycikk vitéz nagybányai Horthy István úrnak kormányzó-helyettessé megválasztásáról és eskütételéről.
