A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
A perben a különböző ügyek, szereplők kiválogatása, összehangolása, a Révai-féle tervezetben már lényegében kész koncepciós váz tartalommal való megtöltése az ÁVH „szakembereidnek a feladata volt. Az előkészítés Az államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) és utódszervei 21 már megalakulásuktól kezdve gyűjtötték a „terhelő anyagokat" a nyilvántartásukba felvett személyekre vonatkozóan. Idetartoztak többek között az igazoló eljárások dokumentumai, a bírósági, rendőrségi iratok (akár a két világháború közötti időszakból is), de a hálózati munka, vagyis az ügynöki tevékenység nyomán keletkezett jelentések is. Ezeket az anyagokat felhasználhatták a célszemély későbbi letartóztatásánál, vallatásánál és zsarolásánál csakúgy, mint egy koncepció kialakításánál. Ha az államvédelem letartóztatott egy gyanúsítottat, annak részletesen be kellett számolnia életrajzáról, ismerőseiről, kapcsolatairól. A nyomozók aprólékosan összegyűjtöttek minden nevet, majd összevetették őket nyilvántartásukkal. Általánosan megállapítható, hogy egy célszemély őrizetbe vételét valóságos letartóztatási hullám követte. Ma már annak a kiderítése, hogy kinek a letartóztatása és vallomásai révén jutottak el az államvédelmis nyomozók egy-egy per fő vádlottjához, szinte reménytelen vállalkozásnak tűnik. Az ügyeket szándékosan keverték, egy főpemek olykor kibogozhatatlanul sok mellékpere volt. Többnyire valamilyen zárt tárgyaláson, egy mellékperben ítélték el azt a személyt, akitől az egész ügy kiindult, és látszólag semmiféle kapcsolat nem állt fenn a különbözőnek tűnő esetek között. Egy koncepciós ügy „kirobbanását" minden esetben politikai szándék előzte meg. Mint az előzőekben is láttuk, a kommunista párt vezetői idejekorán eldöntötték, hogy kire, kikre kell csapást mérni a pártpolitika érdekében. A fő vádpontokat is megfogalmazták a már hónapok óta tartó kihallgatások eredményeképpen. 22 21 Az államrendőrség megszervezéséről az 1690/1945. M.E. kormányrendelet intézkedett 1945. május 10-én. Feladatkörébe tartozott a közbiztonság fenntartása mellett a rendőri büntetőbíráskodás, a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek intézése, valamint az államrendészet vagy politikai rendészet. Már a kormányrendelet hivatalos kihirdetése előtt, az Ideiglenes Nemzeti Kormány debreceni működése idején megszerveződött az államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) Tömpe András vezetésével. Ugyanakkor a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát (az Andrássy út 60.-ban) Péter Gábor irányította. A két szervezet kompetenciaharcából a Péter Gábor vezette osztály került ki győztesen. A budapesti politikai rendőrséget az 533.900/1946. BM. számú rendelet önállósította a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya néven 1946 októberében. Az ÁVO III. alosztálya foglalkozott kezdetben az egyházakkal szembeni hírszerzéssel és elhárítással. Vö. Cseh Gergő Bendegúz: A magyar állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata, 1945-1990. In Trezor 1., a Történeti Hivatalévkönyve. Szerk.: Gyarmati György. Bp., 1999, 73-89. p. 22 A Grősz-per vádlottjai köré font koncepció bemutatásához a letartóztatottak vizsgálati anyagai, az ÁVH által megfogalmazott jelentések, tervek és a vádirat nyújtanak segítséget.
