A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
érsek kiiktatása után, a modus vivendire mindig is inkább hajló egri érsek kövesse őt a püspöki kar élén. Éppen ezért is, a pernek szükségszerűen az 1950. évi egyezményt „felrúgó" klerikális reakciósok, a megegyezést Darvas József miniszterrel együtt aláíró, a püspöki kar elnöki tisztét betöltő Grősz József, a magyar katolikusok tulajdonképpeni vezetője ellen kellett irányulni. „A nép nem értené meg, hogy ha Grősz és társai bűnösek, miért nem ítéljük el őket? Grőszt és társait kihagyni a perből csak úgy lehetne, ha az ellenük szóló vádakat magából a per anyagából hagynánk ki. Ezzel azonban megfosztanánk magunkat a legkomolyabb fegyvertől a klerikális reakció ellen, a nép és az alsópapság nem értené meg későbbi éles rendszabályainkat. " A kalocsai érsek személyével lehetett leghatásosabban bizonyítani, hogy az 1950. évi egyezmény megkötése csak színjáték volt a püspöki kar részéről, azt sohasem akarták betartani. Az államvédelem által kidolgozott koncepció szerint Grősz éppen abban az időben foglalkozott a rendszer megdöntésérc irányuló szervezkedéssel, amikor a népköztársaság képviselőinek és a püspöki kar tagjainak tárgyalásai folytak a megállapodás érdekében. 19 A Révai-féle tervezet bizonyítja, hogy a kommunista párt vezetése „átvette és átértelmezte" az ügyészség feladatát, amikor nyomozás nélkül „vádat emelt". A dokumentum már határozottan körvonalazta a közeljövőben megrendezendő koncepciós per fő „politikai vonalát". Eszerint: „ a) A vádlott pálos [Vezér Ferenc] szerzetes gyil kosságai nak elkövetésénél szövetkezett a népi demokrácia esküdt ellenségeivel, el lenforradalmi szervezetet épített ki és ebben a munkájában támaszkodott nemcsak saját rendjére, hanem az egész klerikális reakcióra, beleértve a püspöki kart. b) A pernek bizonyítani kell, hogy a vádlott püspökök a régi rend visszaállítását akarlak, esküdt ellenségei a népi demokráciának, illegálisan dolgoznak ellene, megszegik tör vényeit, kémkednek, valutaüzleteket kötnek stb. Ezek a püspökök csalárdul írták alá az állammal kötött egyezményt, egy pillanatra sem gondoltak az egyezmény becsületes betartására, nem lehet tehát rájuk bízni az egyezmény betartásáról való gondoskodást sem. c) A pernek bizonyítani kell, hogy a legfontosabb szerzetesrendek, megszegve az egyezményt és az állam törvényeit, illegalitásba vonultak, szervezett államellenes működést fejtettek ki a reakciós püspökök tudtával és segítségével, d) A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek . " 20 Az 1951. május 4-i dokumentum azt is egyértelműen bizonyítja, hogy a politikai szándék szintjén is csak akkor dőlt el, hogy Grősz József kalocsai érsek legyen a per fővádlottja. „Javasoljuk tehát, hogy Grősz és társai a perben igenis vádlottak legyenek, tartóztassuk le őket. Ennek előfeltétele azonban a komoly bizonyító anyag. Ha nincs elég bizonyíték, vagy ha a bizonyítékok túl közvetettek, akkor helyesebb háziőrizetbe venni, internálni őket, és így lehetetlenné tenni püspöki funkcióik gyakorlását. " 19 Lásd a 4. számú dokumentumot. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4. „Grősz érsek mindezeket a tárgyalásait kb. egy időben folytatta azokkal a tárgyalásokkal, melyeket a népköztársaság kormányával a katolikus egyház nevében, az állam és egyház közötti megegyezést megelőzően folytatott. " 20 Kiemelések tőlem - Sz. Cs.
