Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

támadásában nagy nyilvánosság előtt a prédikációikban vagy négyszemközt a gyóntatószékben. Csaknem mindig az aktuális politikai véleményt, mondanivalót kereste László István a papok megnyilvánulásaiban. Szinte dühös volt, ha a papi beszédekben nem talált „politikai vonatkozást."

34 Ugyanakkor „ha pap valami politikai jellegű példát hoz fel, annak mindig van ellenünk irányított tendenciája ". 5 A tény, hogy még a békepapokat is megfigyelték,

36 bizonyítja, hogy bennük sem bíztak, ők is ellenségnek számítottak. A prédikációk, a gyóntatások az ötvenes évek papságának felkészültségére, társadalmi-politikai tájékozottságára nézve is értékes források, bár csak közvetve, László István szubjektív leírásaiból ismerjük őket. Mégis meg lehet figyelni, hogy milyen általános, morális kérdéseket vetnek fel a papok, megmaradnak-c tisztán vallási, teológiai síkon vagy érintenek-e aktuális, politikai problémákat is. 5. A papokhoz hasonlóan fontos volt a hívek véleményének, hangulatának feltárása. László gyakran szólított meg a templomokban, a templomok környékén híveket. Információkat is szerzett tőlük a papokra, gyakran az egyház belső életére vonatkozóan is.

37 Ugyanakkor fontos volt a hívek politikai véleményének kipuhatolása az éppen aktuális események (Sztálin halála, országgyűlési választások stb.) kapcsán.

38 Kiolvashatók a jelentésekből bizonyos önszerveződések nyomai, mint például a gimnazisták, műegyetemisták csoportos tcmplomlátogatásai

39 vagy a hívek segítőkészsége a templomi feladatokat illetően (pl. egyházi ruhák javítása, oltárrendezés stb.).

40 Mindezen túl adatokat hordoznak a jelentések az ötvenes évek hétköznapjaira is, egy szegmens, egy társadalmi réteg oldaláról. Ilyen, a hétköznapokat érintő forrás ebből a korszakból még nem jelent meg. László István anyaga szisztematikusan, módszeresen mutatja be a katolikus társadalmat, mintegy alulnézetből. Az egyházüldözés rendkívül erős volt ebben az időszakban, mégis tele voltak a templomok. Erős volt tehát a vallásos érzés is, ugyanakkor a templomlátogatás az ateista rendszerrel szembeni véleménynyilvánítást, a hagyományos értékrendhez való vállalt kötődést is kifejezte. Rendkívül érdekes azoknak a módszereknek a vizsgálata, melyek segítségével az idős pedagógus a hívek és a papok bizalmába férkőzik. Mindenekelőtt komoly színészi képességekkel kellett rendelkeznie, el kellett magáról hitetnie, hogy ő is a hívek közül való, osztja véleményüket. Az esetek nagyobb részében ez probléma nélkül sikerült neki, nagyon ritkán panaszkodik arról, hogy a megszólított emberek óvatosságból elzárkóztak volna a véleménynyilvánítástól, az információadástól. A félelemre, az óvatosságra jellemző példa László esete az örmény kápolnában. Telefonon Lásd pl. II. fejezet 3., 7., 22. és 36. számú dokumentum. 35 Lásd II. fejezet 12. számú dokumentum. 36 Lásd pl. II. fejezet 8., 15., 26. és 51. számú dokumentum. 37 Lásd pl. II. fejezet 13. és 20. számú dokumentum. 38 Lásd pl. II. fejezet 19., 28. és 35. számú dokumentum. 39 Lásd II. fejezet 15. számú dokumentum. 40 Lásd II. fejezet 1 I. számú dokumenmm.