Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

szükségessé vált eltávolítása. 23 Az egykori bencés Dombos atyát éppen László jelen­tései és Szerényi javaslata alapján helyezte el az ÁEH 1953 nyarán a fővárosból Lu­dányhalásziba. László István valóságos nyomozást folytat, hogy illegális hitoktatás nyomaira bukkanjon, majd heteken keresztül figyeli a gyanús templomot, igyekszik bejutni a sekrestyébe, hogy információt szerezhessen „Ági néniről" vagy másokról, akik a gyermekekkel az állam által jóváhagyott kereteken, azaz az iskolán kívüli heti egy alkalmon túlmenően foglalkoztak. Maga a templomi foglalkozás menete is érde­kelte Lászlót és az ÁEH-t. Feleltetik-e a gyerekeket, szemléltetnek-e - mivel ezeket a módszereket a templomi hitoktatásban nem engedélyezték. 24 A gyermekek szerve­zettségre utaló templomlátogatásai és a nagyszámú ministráns szerepeltetése állan­dóan visszatérő probléma a jelentésekben. Az Állami Egyházügyi Hivatal hívta fel Szerényi Sándor figyelmét egy 1953. február 2-án kelt levélben az ország területéről érkezett jelentések alapján a ministránsok számának növekedésére a miséken. Utasí­tották Szerényit, hogy jelentse a hivatalnak, illetékességi területén milyen „minist­ráns brigádok" működnek. 25 László István 1953. március 8-i jelentésében részletcsen foglalkozik a „ministráns mozgalommal". 26 László különös figyelemmel kíséri a templomokban az úttörő egyenruhás vagy iskolai egyenruhás gyerekeket. 27 2. Hangsúlyozottan szerepel a jelentésekben a pedagógusoknak a papokhoz és a valláshoz való viszonya. Néha a pedagógusok teljesen elutasítóak, tiltják a templom­ba járást, sőt üldözik a vallásos tanulókat. 28 Mások elnézően tűrik a templomlátoga­tást, néhányan kifejezetten vallásos érzületüek, ezek lehetőségeikhez képest támo­gatják a vallásos diákokat. 29 3. Mivel a magyarországi szerzetesrendek működési engedélyét a magyar állam 1950-ben csekély kivételtől eltekintve megvonta, 30 a katolikus egyházat ellenőrző je­lentők állandó megfigyelési tárgyát képezték a volt szerzetesek, apácák. László Ist­vánnak is elég, ha meglát egy apácaruhára emlékeztető viseletet a templomban, az már felkelti figyelmét. 31 De a gyanúhoz elég az apácákra jellemző „hanghordozás" is, 32 vagy a rájuk jellemző viselkedés. 33 A volt szerzetesek templomi nyilvános mű­ködése ugyanis tilos volt. 4. A papok megfigyelése, beleértve a rendszerrel együttműködő békepapokat is, kiemelten fontos volt. Meddig mennek el a népi demokrácia támogatásában, esetleg " Lásd III. fejezet 1. és 2. számú dokumentum. 24 Lásd II. fejezet 9., 10., 25., 26. és 54. számú dokumentum. 25 BFL XXIII. 102. c. 0018/3/1953. 26 Lásd II. fejezet 15. számú dokumentum. 27 Lásd pl. II. fejezet 4., 20., 24. és 34. számú dokumentum. 2X Lásd pl. II. fejezet 12., 14. és 69. számú dokumentum. 29 Lásd II. fejezet 25. és 27. számú dokumentum. 30 Lásd az előző tanulmány 130. lábjegyzetét. 31 Lásd II. fejezet 55. számú dokumentum. 32 Lásd II. fejezet 8. számú dokumentum. 33 Lásd II. fejezet 20. számú dokumentum.

Next

/
Thumbnails
Contents