Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
tek. Egy jellemző esetet idézek 1953-ból. Az egyik kerületi tanács oktatási osztályának előadója az illegális hitoktatást akarta felderíteni,-és ezért két, a templomból hazafelé tartó kislánnyal beszédbe elegyedett.,, Beszélgetésünk alatt sajnáltam szegény kislányt, és némi lelkiismeret-furdalást éreztem, hogy ilyen ravasz módon bizalmába férkőztem egy ilyen szerencsétlen, félrevezetett gyermeknek, felnőtt létemre, de ezt a töprengésemet eloszlatta az a kifejezés, hogy »rohadt« iskola. És bármennyire sajnáltam a kislányt, mégis éreznem kellett, hogy rajta keresztül most tulajdonképpen az ellenség ellen harcolok, és másképp úgysem érhetnék célt, ezek ellen a lélekkufárok ellen, mint ilyen ravasz, fondorlatos eszközökkel. Elképzelhető, milyen aljas eszközökkel dolgozik a klérus, amikor ártatlan gyermekleikeket ennyire az iskola ellen fordít, az ellen az iskola ellen, amelynek pedagógusai és mi, oktatásirányítók, mindent elkövetünk gyermekeink erkölcsi és szellemi fejlődéséért és jólétéért. ' A László- és Szerényi-féle szövegekből egyértelműen kiderül, hogy a jelentések nemcsak írásban készülhettek, hanem alkalmanként személyes találkozóra is sor került és László szóban is beszámolhatott. Szerényi Sándor 1953. márciusi jelentésében László Istvánra hivatkozva írja, hogy a Domonkos-templom plébánosa demokráciaellenes tanácsokat adott Lászlónak a húsvéti körmenettel és az országgyűlési választásokkal kapcsolatban. László jelentései között ilyen tárgyút nem találtam. Természetesen lehet, hogy elkeveredett vagy valahova eredetiben csatolták a jelentést, de az is elképzelhető, hogy szóbeli információról volt szó. László egy későbbi jelentésében foglalkozik Tóth János plébános ügyével. Kiderül, hogy éppen László jelentése miatt helyezték el a plébánost a templomból. A hívek papjuk érdekében még a Katolikus Papok Országos Békebizottsága elnökének, Beresztóczy Miklósnak az apját is fel akarták keresni. 21 László István többször utal jelentéseiben az „Elvtárssal" való megbeszéléseire. Ezeken a megbeszéléseken nyilvánvalóan az időszerű feladatok tisztázására is sor került. 22 A László-féle szövegekből meg lehet állapítani, hogy elsősorban mi érdekelte az egyházügyi megbízottat, illetve személyén keresztül az Állami Egyházügyi Hivatalt. 1. Az ifjúságpasztorációt és a hitoktatást László fokozott figyelemmel kísérte. Szinte minden jelentésben szerepel a diákmisék bemutatása, a résztvevők számának felmérése, a gyermekek szervezettségének megállapítása, a diák lelkipásztorok tevékenységének értékelése. Mivel a kommunista párt iskola- és egyházpolitikájában az ifjúság ateista szellemű nevelése kiemelt fontosságú feladatnak számított, nem véletlen, hogy az ÁEH a diákgondozás terén eredményesen működő plébániákat fokozottan ellenőrizte, az ott működő papokat gyakran áthelyezte. Példa erre Dombos Fülöp esete, aki a Szent Rita-plébánián „egyre szélesedő gyerekgondozást végez", ezért 2(1 BFL XXIII. 134. 21 Lásd II. fejezet 34. számú dokumentum és III. fejezet 3. számú dokumentum. " ,, Szeretném, ha minél előbb beszélhetnék Elvtárssal, mivel az események most nagyon meghaladják az eddigi szempontokat. " Lásd II. fejezet 38. számú dokumentum. Továbbá: 5., 14., 28., 43., 45., 50., 64. és 65. számú dokumentum.