Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

összeomlásban megsanyargatott magyar katholikus társadalom újjá éledésének és Istenhez való ragaszkodásának tanúbizonyságául emeltetett e templom, egy igaztalan béke által megcsonkított nemzet fővárosában. [...] Hirdessék ezen mű impozáns megvalósulásának körülményei a magyar katholicizmus halhatatlanságát, Isten dicsőségére. "

I62 A templom csak 20 évig hirdette Isten dicsőségét, mert 1951-ben a kommunisták leromboltatták. A világon nem lehet sok hasonló sorsú kőtemplom, amelynek 20 évvel felszentelése után nyoma sem maradt.

163 A templom törmelékeit, anyagát részben felhasználták az 1951. december 16-án felavatott monumentális Sztálin-emlékmű talapzatának építésénél. Az 1951-ben elpusztított templom helyén 1969-ben állítatta fel a Fővárosi Tanács a Tanácsköztársaság-emlékművet, ami 1992 óta a XXII. kerületi Szoborparkban pihen.

164 A Regnumtcmplom az eredeti helyen azóta sem épült újjá, hogy hirdethesse „a magyar katholicizmus halhatatlanságát, Isten dicsőségére". Az államhatalom a templomok megszüntetésével is kifejezte, hogy teljesen az egyház felett áll, akaratát bármikor érvényesítheti, akár előzetes megbeszélésekre, tárgyalásokra sincs szükség. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. évi 20. számú törvényerejű rendelete egyes egyházi állások betöltésének módjáról további nyílt, erőszakos, példa nélküli beavatkozást jelentett az egyház belső életébe. A magyar katolikus egyház egész fennállása alatt nem volt talán ilyen kilátástalannak tűnő helyzetben, mint 1951 nyarán. A felső klérus, a püspöki kar megtört, értelmetlennek látta a további ellenszegülést. 1945 óta lépésről lépésre szűkült az egyház mozgástere, lassan elveszítette vagyonát, egyesületeit, iskoláit, a két érsek mellett több száz pap is börtönbe került. Az 1951. évi 20. törvényerejű rendelet értelmében az állam csak négy püspököt

166 ismert el a még hivatalban lévő főpapok közül. Az egyház tevékenysége kizárólag a templomok falai közé szorult vissza, és szigorúan a liturgiára korlátozódott, de úgy látszott, hogy már az egyház puszta léte, fennmaradása is csak Kommunista Párt szándékaitól függ. Júniustól a püspöki aulákban már megjelentek az állam megbízottai, BFL IV. 1420. d. Budapest Székesfőváros Tanácsi, majd Polgármesteri ügyosztályok gyűjteményes iratai. 2. doboz. 163 A templom lerombolásának ürügye az Aréna út felvonulási úttá való kiszélesítése volt. MOL XIX-A-21-a. 1. doboz. 93/1951. Ein.; valamint BFL XXIII. 134. Fővárosi Tanács Egyházügyi Hivatal ügyviteli iratai. 4. doboz. 164 Prohászka László: Szoborsorsok. Bp., 1994, 169-171. p. Ismét az élet furcsa fintora, hogy a Sztálin-emlékmű is nagyon rövid ideig, csupán 5 évig hirdethette a kommunizmus dicsőségét, hiszen az 1956-os forradalom ledöntötte a gyűlölt jelképet. A két alkotás pusztulásának körülményei között azonban óriási különbség, hogy az egyiket a vallásos és jóérzésű emberek tömegeinek akarata ellenére az önkényuralom semmisítette meg, míg a másikat éppen az önkényuralommal szemben álló tömegindulat. 165 „ 1. §. Érseket, címzetes érseket, püspököt, segédpüspököt, főapátot, apátot és szerzetesrendi tartományfőnököl Magyarország területére csak a Népköztársaság Elnöki Tanácséinak előzetes hozzájárulásával lehet kinevezni. " Magyar Közlöny, Bp., 1951. július 4. 166 Czapik Gyulát, Virág Ferencet, Kovács Sándort és Dudás Miklóst.