Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
A szövegből egyértelműen kiolvasható a kommunista pártnak az a törekvése, mely végső soron a vallásosság teljes felszámolására irányult, rövid távon pedig a templom falai közé kívánta visszaszorítani az egyházi tevékenységet, sőt még ezt a korlátozott egyházi életet is a saját propagandájának terjesztésére kívánta felhasználni. Céljaik elérésében a kommunisták konkrét, már templomok létét is érintő akciója volt a gellérthegyi pálos Sziklakápolna, a hűvösvölgyi ferences Szentföld-templom és az Aréna úti (Dózsa György út) Regnum Marianum-templom bezárása, illetve lerombolása. A pálos Sziklakápolna ügyében Szabó Imre budapesti általános érseki helytartó 1951. március 28-án kelt levelében fordult Pongrácz Kálmánhoz, a fővárosi tanács VB elnökéhez. Szabó Imre leveléből kiderül, hogy a pálos atyák letartóztatását követően, az egyházi főhatóság minden előzetes értesítése nélkül bezárták a templomot. A hívek, amikor a reggeli istentiszteletre mentek, csodálkozva látták, hogy a templom mindkét oldalról le van zárva ezzel a jelzéssel: „Renoválás miatt zárva". A hívek, miután hiába keresték az atyákat, Szabó Imre érseki helytartóhoz fordultak, aki Pongrácz Kálmántól remélt felvilágosítást. 158 Június 25-én Szabó Imre már az illetékeshez, az ÁEH elnökéhez fordult újabb levelében. Ebben leírta, hogy a Sziklakápolna már évekkel azelőtt is működött, hogy a pálosok 1934-ben beköltöztek. Az érseki helytartó felvetette, hogy talán világi papokkal lehetne ott tovább misézni, de ha arra sem adnak lehetőséget, legalább a kegyszerek elszállítását tegyék lehetővé. Ugyanezt a kérést fogalmazta meg a hűvösvölgyi Szentföld-templommal kapcsolatban. 159 A Sziklakápolnát ötven éven keresztül vastag betonfal zárta el a hívek elől, de végül 1992-ben ledőlt a fal, és a pálosok hazatérhettek gellérthegyi kápolnájukba. A II. kerület Heinrich István utcai Magyar Szentföld-templomot 1951-ben vették el a ferencesektől. Az épületet az 1970-es években a Fővárosi Levéltár kapta meg a Fővárosi Tanács VB döntése alapján előbb csak ideiglenesen, majd 1976-tól véglegesen, raktározási gondjai megoldására. 160 Az egykori szent helyről 1989 után a ferencesek lemondtak, azt ma is Budapest Főváros Levéltára használja. Az élet furcsa fintoraként többek között itt őrzik az ötvenes évek jogszolgáltatási szerveinek iratait is, melyek között több száz katolikus pap és hívő peranyaga is hozzáférhető. Még érdekesebb egy szomorú magyar világrekord, az egykori Magna Domina Hungarorum, vagy a köznyelv által Regnum Marianumként ismert templom sorsa. 1919-ben határozták cl az Aréna úton a templom építését, első plébánosa, az építés fő szervezője Shvoy Lajos lett. 1921-ben templomépítő bizottság is alakult, de az építési nehézségek miatt csak tíz év múlva, 193 l-ben kerülhetett sor a templom felszentelésére. 161 A kupolagömbben elhelyezett alapító okirat szerint: „Az ezerkilencszáztizennégy - ezerkilencszáztizennyolc évi szörnyű vér- és anyagi áldozatot kövelelő világháború által megtizedelt, s az utána következett - vallást, nemzetet nem ismerő 158 BFL XXIII. 102. c Budapest Fővárosi Tanács VB - visszaminősített TÜK-iratok. 1635/1951. 159 MOL XIX-A-21-a. 1. doboz. 62/1951. Ein. 100 Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története. Bp., 1996, 147-148. p. 161 Dobszay János: így vagy sehogy - Fejezetek a Regnum Mariamon életéből. Bp., 1991, 38-39. p.
