Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

ható, hogy sok fiktív név is szerepel az aláírások között.

122 Adriányi Gábor szerint a gyűlésen papi, szerzetesi öltözetben tefbb rendőr és ügynök is részt vett.

123 Ugyanakkor a felső klérus is elküldte a maga embereit a konferenciára. Pál József közöl egy levelet, melyben az egyik résztvevő Hamvas Endre szeged-csanádi püspöknek számolt be az eseményekről. A jelentésből egyértelműen látszik, hogy a „haladó papok" jelentéktelen mozgalma milyen jelentős állami támogatásban részesült. A nagyszerűen berendezett konferenciaterem, a bőséges étel- és italkínálat a gyűlés alatt a büfében, és a Béke Szállóban megszervezett ebéden és vacsorán, ahova különbuszokkal szállították a vendégeket, mind a puhítás eszközei voltak.

124 Egy Hamvas Endréről készült AVH-jelentés a bizonyíték arra, hogy az éppen a kormánnyal tárgyaló püspöki kar is nehéz helyzetbe került a békepapok első konferenciája miatt. ,,A Budapesten megtartandó haladó papok ülésével kapcsolatban a püspök [Hamvas Endre] hangulata rendkívül nyomott. Eleinte nem tulajdonított a gyűlésnek semmi komoly alapot. Azt hitte, hogyha csatlakozik Pétery és Badalikpüspökök elgondolásához, melyben a papokat leintik és felfüggesztéssel megfenyegetik, akkor az egész kezdeményezés kudarcba fullad. Azonban a püspök belátta, hogy a mozgalom mögött nemcsak felfüggesztett papok, hanem rendes, aktív szolgálatot teljesítők is sokan vannak. Arra az elgondolásra jutott, hogy egyelőre nem függeszti fel azokat a papokat, akik erre a gyűlésre elmennek, mert a kormánnyal való tárgyalás folyamán az rossz hatással lehet a tárgyalás kimenetelére. Az állam és az egyház aug. 3-i tárgyalása nagyban függ az aug. 1-jei papi konferencia határozataitól is. [...] A püspökök a haladó papok gyűlésére megfigyelőikel küldték el, akik a gyűlés után észrevételeikel jelentik a püspöknek. A haladó papok gyűlésén felszólaló és részt vevő papokat nyilvántartásba veszik. "

I25 A haladó papok mozgalma elérte célját, a papság megosztását, illetve sikeresen vert éket az alsópapság és a felső klérus közé (sőt még a püspöki kar is megosztottá vált a mozgalommal szemben kialakítandó eljárást illetően). A kommunisták kezében kiváló fegyvernek bizonyult a békepapi mozgalom, hiszen állandóan zsarolni lehetett vele az egyházi vezetést, akár az egyházon belüli szakadás rémképével is. Az egyház és a népköztársaság kormánya közötti megállapodás után sem vált jelentéktelenné a mozgalom, sőt helyi szervei minden megyében viszonylag gyorsan kiépültek. A taglétszám ugrásszerűen azonban csak egy évvel a békemozgalom indulását követően, az AEH felállítása (1951. május 19.), Grősz József elítélése (1951. június 28.), illetve a püspöki kar eskütétele (1951 .július 21.) után növekedett. Mivel a részvételi arány növelése különösen fontos volt, sok papot emberi gyarlóságaikkal való zsarolással igyekeztek a mozgalomba bekapcsolni, mások az egzisztenciájukat érintő ad122 Gergely Jenő: A szétválás konfliktusai. A magyar állam és a katolikus egyház viszonya 1945 és 1951 között. Társadalmi Szemle, 1989. 6. szám. 44. p. 123 Gabriel Adriányi: Die Geschichte der Friedcnspristcrbcwcgung in Ungarn. In Zwischen Autonomie und Anlehnung. Nettetal, 1989, 79. p. 124 Pál József: Békepapok. Bp., 1995, 26-28. p. 125 Történeti Hivatal O - 12 817/1. 225. p.