Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

STOLPA JÓZSEF (1887-1958) egyházjogász, ál­lamtitkár. Jogi tanulmányait 1912-ben fejezte be, szolgált az első világháborúban, hazatérte után bíró. 1922-től az Igazságügy-minisztéri­um alkalmazottja. 1937-től a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztérium államtitkára. 1946-ban hat havi börtönre ítélték. [BFL XXV. 1. a 2764/1946]. STÖCKLER LAJOS (1897-1960) csipkegyáros, az első világháborúban tüzértiszt 1944. július 22-től kezdődően a Zsidó Tanács, (Magyaror­szági Zsidók Szövetsége Ideiglenes Intéző Bi­zottsága) tagja volt, s októberben ennek elnö­kévé nevezték ki. A háború után a Pesti Hit­község első, rendkívüli közgyűlésén (1945. március 26.) megválasztották a Pesti Hitközség elnökévé (1950-ben átalakult Budapesti Izrae­lita Hitközséggé), emellett elnöke lett az orszá­gos szervezeteknek is (MIKI, MIOI, MIOK). 1953 januárjában cionista szervezkedés vádjá­val az Államvédelem letartóztatta. A letartóz­tatás során az ÁVH lefoglalta a Pesti Hitköz­ségen talált iratok jelentős részét is, amelyeket a BM 1994-ben átadott a Magyar Országos Levéltárnak. A MOL-ban található Stöckler­rel kapcsolatos iratok: MOL XXXIII-195-c MIOI Gettó iratok 1942-1945 (1957); MOL XXXIII-8-a/2: BIH, Tisztségviselők levele­zése, Stöckler Lajos levelezése (1945-1952); MOL XXXIII-195-b: MIPI Általános iratok (1935, 1938, 1943, 1945-1953) és a MOL XXXIII-195-a: MIOI Elnöki iratok (1932­1944, 1945-1952). SZABÓ IMRE (1901-1976) plébános, címzetes püs­pök, budapesti érseki helytartó. 1924-ben szen­telték pappá, Zuglóban volt káplán. 1931-től a Budapesti Érseki Helynökségre került, 1933 és 1944 között érseki titkár volt. 1944-től került a krisztinavárosi plébániára. 1950-től 1957-ig Budapesti Érseki Helytartó volt (1951-ben tiatiarai címzetes püspökké, esztergomi segéd­püspökké szentelték), majd mivel végrehajtotta Mindszenty József 1956 novemberében a bé­kepapok ellen hozott intézkedéseit, 1962-ig a Nógrád megyei Hugyag községet jelölték meg kényszertartózkodási helyül számára. 1962-től részt vett a II. Vatikáni Zsinat munkájában. 1969 és 1971 között apostoli kormányzó volt. SZAPPANYOS BÉL A ( 1913- ) pápai kamarás. A há­ború alatt az Actio Catholica egyházmegyei, majd országos titkára. Az 1950-es években hit­tanár és káplán a kelenföldi plébánián. 1953 és 1959 között Szentendrén káplán. 1957-ben le­tartóztatták, négy napig Budapesten a gyűjtő­fogházban tartották, kihallgatták, majd anélkül, hogy bármit is elértek volna, kiengedték. SZÁVAI NÁNDOR (1906-1979) tanár, esszéíró, műfordító, irodalomtörténész. Tanulmányait a Sorbonne-on fejezte be. 1945-től a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban osztályvezető helyettes. 1946-tól a budapesti tankerület fő­igazgatója. 1948-tól a Vallás- és Közoktatási Minisztérium államtitkára. 1948-ban Kossuth­díjat kapott. 1950-től gimnáziumi igazgató. 1956 és 1973 között a budapesti Ságvári Endre Gyakorlóiskola vezető tanára. Főmunkatársa volt a Világirodalmi Lexikonnak. Fontosabb müvei: Rend és szabadság az iskoláiban. Bp., 1949; Jean-Jacques Rousseau. Bp., 1964. SZECSEI GYÖRGY (1920-1956) az 1950-es évek­ben káplán a Szent István-bazilikában, majd a Szent Rita-lelkészségen. SZÉLL KÁLMÁN (1888-1953) prelátus, váci sze­mináriumi rektor. SZENTIRMA! SÁNDOR (1925-1969) kisegítő lel­kész 1950-ben a pesti volt ferences templom­ban, 1951-től a szabadsághegyi plébániatemp­lomban. 1956 novemberében külföldre távozott, később angliai magyar lelkész. SZEPESDI ERVIN (1918- ) Esztergomban szentel­ték pappá 1942-ben. Káplán a belvárosi plébá­nián 1949-1957 között, majd plébános Rákos­falván 1958-1984-ig. Budapesti érseki hely­nökségi titkár 1957-1961-ig, majd érseki álta­lános helynök Esztergomban 1984-től 1992-ig. Kerületi esperes 1961 -tői, protonotárius kano­nok 1977-től, főesperes 1982-től. SZIGETI LAJOS ( 1913- ) premontrei szerzetestanár. Csornán szentelték pappá 1936-ban. 1948­1950 között káplán a budapesti Szent István­bazilikában, 1950-1978 között a Pozsonyi úti kápolna lelkésze. SZMRECSÁNYI LAJOS (1851-1943) egri érsek 1912-től haláláig. SZŐNYI ALFRÉD (1908-1956) 1932-ben szentel­ték pappá. 1950-től káplán a budapesti Do­monkos-templomban, majd a felső-krisztina-

Next

/
Thumbnails
Contents