Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

városi plébániatemplomban. Lelkész a Karolina úti kápolnában. SZÖN YI LÁSZLÓ ( 1914- ) piarista szerzetes. 19511959 között különféle tisztségeket töltött be a budapesti piarista rendházban. SZTÁLIN, JOSZIF V1SSZARIONOVICS (DZSUGASVILi) (1879-1953) grúz származású szovjet kommunista politikus, párt- és állami vezető. 1898-tól az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tagja. 1913 és 1917 között száműzetésben volt. Az 1917-es forradalom után a bolsevik KB irodájának tagja, a Pravda egyik szerkesztője. A Népbiztosok Tanácsában a megalakulástól kezdve nemzetiségügyi népbiztos. A polgárháború és az intervenció éveiben tevékenyen részt vett a Vörös Hadsereg megszervezésében és a katonai irányításban. 1922-től csaknem három évtizedig a KB főtitkára. Lenin halála után (1924) a Szovjetunió politikájának legfőbb irányítója. Megsértette a vezetés lenini normáit, személyét a párt és az állam vezető szervei fölé helyezte, ami törvénytelenségek sorozatához, a személyi kultusz kialakulásához vezetett. A második világháború idején a szövetséges hatalmak koalíciójának egyik létrehozója. Személyiségének és politikájának bírálatára csak három évvel halála után, az SZKP XX. kongresszusán került sor. SZTÓJAY DÖME (1883-1946) altábornagy, majd 1935-től 1944. március 19-ig berlini követ. 1944. március 22-én Horthy német nyomásra kinevezi miniszterelnöknek, egyben külügyminiszter is. 1946-ban a Népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítéli. SZUNYOGH XAVÉR FERENC (1895-1980) bencés szerzetes, 1918-1948 között gimnáziumi tanár. 1948-1961 lelkész a Szent Szabina-kápolnában. 1961-1963 között Márianosztrán ült börtönben. SZÜLE PÉTER (1886-1944) festő. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, Balló Ede és Zemplényi Tivadar voltak a mesterei. Fiatalon a szolnoki müvésztelepre került. 1923-ban és 1929-ben az Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban volt kiállítása. A Magyar Nemzeti Galéria több müvét őrzi. TAKÁCH JÁNOS (1902-1954) plébános a kelenföldi plébánián 1930-1954 között. TEÉSZ IMRE (1893-1965) kalocsai egyházmegyés pap, 1950-ben budapesti hittanár. Nyugdíjas kisegítőként működött 1953-ban Albertfalván. TEMESI ALFRÉD (1911-1978) 1934-től francia-német szakos gimnáziumi tanár. Budapest Fővárosi Tanács X. Oktatási Osztályának vezetője 1951 decemberétől 1956 augusztusáig, majd a Rákóczi Ferenc Gimnázium igazgatója. TÍMÁR MÁTÉ (1893-1971) jezsuita szerzetes. 1919-ben szentelték pappá. 1950 után kisegítő lelkész Budapesten a VIII. kerületi Jézus Szíve-templomban. TOMORI (TERMANN) JÁNOS (1907—?) plébános Sződligeten 1946-1948 között, Sashalmon 1948-1958 között. TOMPA NÁNDOR (1919-1994) 1943-ban szentelték pappá. Hittanár Budapesten 1946-1950 között, kisegítő lelkész a volt Domonkos-templomban 1950-1952. 1953 és 1956 között a III. kerületben, a csillaghegyi Jézus Szíve-plébánián, majd a VIII, kerületi Béke királynéja-lelkészségen teljesített szolgálatot. 1960-ban letartóztatták, 1961 és 1963 között Márianosztrán ült illegális ifjúsági nevelőmunka, és a vádirat szerint: „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés" miatt [BFL XXV. 4. f. 349/1990]. Szabadulása után kisegítő a belvárosi Szent Mihály-plébánián, majd Budaörsön 1963-1965. Azután nyugdíjazásáig (1981) a VIII. kerületi Örökimádástemplomban. Érseki tanácsos 1979-tól. TÓTH JÁNOS (1917- ) 1940-ben szentelték pappá. 1945-től 1948-ig plébános Dejtáron (Nógrád megye). Ismeretlen okból 1948 végén a budadéli internálótáborba került, ahonnan 1949 márciusában szabadult. Ezután 1952-ig a Városmajorban káplán, majd plébánoshelyettes. Plébános Esztergom-Kertvárosban 1953-1958 között, 1958-1963 között a felső-krisztinavárosi templomban, 1963-1969 között a várban, 1969-től 1990-ig a Szent Kereszt-plébánián. Címzetes apát 1967-töl. TÓTH JÁNOS (1907-1969) plébános 1946-1951 között a városligeti Regnum Marianum-plébániatemplomban, annak felrobbantása után