Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

ború idején magyar hadifoglyok körében végzett propagandamunkát és a Kossuth Rádiónál dolgozott. 1945-ben belügyi államtitkár, 1948 és 1953 között honvédelmi miniszter. 1945-től 1955-ig az MKP, illetve az MDP KV, PB és Titkárság tagja. 1946-tól a Kommunista Párt főtitkárhelyettese. 1956 júliusában mint a törvénysértő perek egyik irányítóját kizárták a pártból, letartóztatták. 1957-ben 16 évi börtönre ítélték, de 1961-ben kegyelemmel szabadult. Azután könyvkiadói lektorként dolgozott. FEKETE SÁNDOR (1915-1972) református lelkész, újságíró. 1938 óta lelkészi szolgálatot végzett vidéken és Budapesten. 1945-től több református lap szerkesztője, 1948-tól Az út című hetilap szerkesztője volt. 1952 és 1956 között budapesti esperes, részt vett a református egyház felsőbb irányításában. Két ciklusban is fővárosi tanácstag volt. 1956-tól a Magyar Rádió munkatársa, 1964-től a Magyar Televízió belpolitikai rovatvezetője. FEKETE SÁNDOR volt rákosszentmihályi, majd XVI. kerületi községi tisztiorvos. FERENCZY GÉZA ( 1889-?) plébános, címzetes prépost, kerületi esperes a ferencvárosi plébánián 1936 és 1955 között. FILEP IMRE (1915-1970) unitárius lelkész, helyettes püspök. Missziós lelkész Erdélyben, a besztercei unitárius gyülekezet alapítója (1942-1944). 1945 után áttelepült Magyarországra, a szentesi népi kollégium vezetője (1945-1946), majd Hódmezővásárhelyen lelkész (1946-1953). 1953-tól budapesti unitárius egyházközség lelkésze. A békemozgalomnak és az International Association Religious Freedom (IARF) végrehajtó bizottságának aktív tagja 1959-ben. 1966-tól püspöki helynök, 1968 és 1970 között a magyarországi unitárius egyház helyettes püspöke volt. FOLBA JÁNOS (1880-1967) 1903-ban szentelték pappá. 1913-tól katonaiskolai lelkész, 1923-tól katonalelkész, 1926-tól a tábori püspökség irodaigazgatója. 1945-1948 között a tábori püspökség vezetője, „tábori vezéresperes" rangban. FURIÁKOVICS MIKLÓS (1910—?) 1935-ben szentelték pappá, azután különböző helyeken (pl. Rákosszentmihályon) káplán. A szegedi népbíróság 1949. október 17-én 2 év börtönre ítélte Rákosi és Sztálin elleni „gyűlöletkeltés" miatt. 1951 októberében szabadult a börtönből, és az újpesti Clarisseum-lelkészségre került. 1954-től plébános Püspökszilágyon. GÁBRIS FERENC GRÁCIÁN ( 1904-1977) ferences szerzetes, 1933-ban szentelték pappá. Tiszteletbeli kanonok, esperes, 1950-től a Margit körúti ferences templom plébánosa. Jelentős szerepe volt a papi békemozgalomban. GALAMBOS JÁNOS (1911-1982) 1937-ben szentelték pappá. 1946 és 1952 között plébános a Szent Rita-templomban, majd a külső-angyalföldi Rokolya utcai plébánián. 1956 után börtönben ült. 1973-1982 között a Józsefvárosban plébános. Tiszteletbeli kanonok. GALAMBOS LÁSZLÓ (1915-1989) piarista szerzetes. 1951 és 1964 között a budapesti piarista gimnázium tanára. Az 1950-es években kisegítő lelkész a kelenföldi plébánián. GALLA FERENC (1888-?) egyetemi tanár a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán, majd 1950-töl a Római Katolikus Hittudományi Akadémián. GERGELY FERENC (1914-1998) orgonaművész, egyetemi tanár. 1943 óta tanított a Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Zeneművészeti Főiskolán 1948-1996 között. GERGELY JÓZSEF (1901-1985) hitoktató a felső-krisztinavárosi plébánián 1948-1950 között, káplán a Mátyás-templomban 1950-1952 között, a városmajori plébániatemplomban 1952- 1953-ban, a Szent Rita-lelkészségen 1953- tól 1978-ig. GLÁZER MIKLÓS (1911-1977) 1936-ban szentelték pappá. Lelkész a budapesti VIII. kerületi Tömő utcai lelkészségen 1946-1971 között. GOLENSZKY JÁNOS KANDID (1913-1977) cisztercita szerzetes. 1951-től haláláig a XI. kerületi Ulászló utcai kápolna lelkésze. GOTTWALD, KLEMENT (1896-1953) csehszlovák kommunista politikus. Megalakulásától kezdve tagja a Csehszlovák Kommunista Pártnak, 1929-től a párt titkára. 1929 és 1943 között a Komintern Végrehajtó Bizottságának, 1935-től Elnökségének is tagja, egyik titkára. 1939 után Moszkvában élt. 1945-ben tért vissza Csehszlovákiába, az első kormány elnökhelyettese,