Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

a Nemzeti Front elnöke. 1948-tól haláláig volt a Csehszlovák Köztársaság elnöke. GÖMBÖS GYULA (1886-1936) hivatásos katonatiszt, miniszterelnök. Az első világháború végéig vezérkari századosi rangot ért cl. 1919-ben a Magyar Országos Véderő Egylet elnöke. A Tanácsköztársaság idején a szegedi kormány államtitkára. 1923-ban megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1929-től a Bethlen- és a Károlyi-kormányban honvédelmi miniszter. 1932-től miniszterelnök. Győrben hirdette meg 95 pontból álló programját. 1933-ban a kormányfők közül elsőként kereste fel Hitlert. GRŐSZ JÓZSEF (1887-1961) szombathelyi püspök, kalocsai érsek. 1929-től címzetes püspök, 1936-tól szombathelyi apostoli kormányzó. 1939 és 1943 között szombathelyi megyéspüspök, majd 1943-tól kalocsai érsek. Mindszenty József prímás letartóztatása után Grősz József vezette a Magyar Katolikus Püspöki Kart. 1950-ben aláírta a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar katolikus egyház közötti megállapodást. 1951. május 18-án letartóztatták, koncepciós perben 15 évre ítélték. 1956 májusában szabadon engedték. 1957-től az Opus Pacis katolikus békemozgalom elnöke, az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. GYULAI ÁGOST (1868-1957) irodalomtörténész, pedagógiai író. 1920-tól a budapesti Állami Polgári Iskolai Tanárképző igazgatója. A Testnevelési Főiskola egyik megszervezője és első igazgatója ( 1925-1928). 1926-tól a Szent István Akadémia tagja. A Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője (1930-1933). 1902-től 1946-ig a Magyar Pedagógiai Társaság titkára. A Magyar Pedagógia című lap szerkesztője (1940-1943). Fontosabb müvei: Madách Imre életéből. Bp., 1903; Zrínyi, a költő. Bp., 1906; v4 jó tankönyv. Bp., 1917; Arany Jctnos népdalgyűjteménye (Kodály Zoltánnal közösen). Bp., 1952. 1IABSBURG OTTÓ ( 1912- ) IV. Károly utolsó magyar király és Zita királyné legidősebb fia. 1919 után elhagyta Ausztriát, csak 1966 után térhetett vissza. 1979 óta a CSU (ChristlichSoziale Union) képviselője az Európa Parlamentben. HALÁSZ GYÖRGY (1898-1965) 1921-ben szentelték pappá. 1952-1956 között plébános, címzetes apát, kerületi esperes a józsefvárosi plébánián. 1956-ban Halász is elindult a Hittudományi Akadémia elöljáróival, hogy tisztelegjenek az éppen kiszabadult Mindszenty bíboros előtt. Útközben lemaradt társaitól, nem mert a prímással találkozni békepapi múltja miatt. 1958-tól haláláig belvárosi plébános volt. HAMVAS ENDRE (1890-1970) csanádi püspök, kalocsai érsek. 1913-ban szentelték pappá. Budapesten káplán és hittantanár. 1930-tól prímási titkár, majd irodaigazgató. 1940-től budapesti érseki helytartó. 1944 és 1964 között csanádi püspök, 1951-1956 között esztergomi adminisztrátor is. Grősz József halála után, 1964-től kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke. Az Opus Pacis és az országos Béketanács Katolikus Bizottságának díszelnöke. HANAUER ÁRPÁD ISTVÁN (1869-1942) váci megyéspüspök 1919 és 1942 között. 11AVASS GÉZA ( 1913- ) 1943-1949 között Hamvas Endre csanád-szegedi püspök titkára volt. 1951-1957 között kisegítő lelkész a városmajori, a Szent Imre- és a Bazilika-plébánián, ahol ifjúsági közösségeket szervezett, velük 1957 után Szegedről is tartotta a kapcsolatot. 1961-ben letartóztatták, 1965-ben szabadult. Ezután Szegeden végzett lelkipásztori munkát. HEGYALJAI LÁSZLÓ (1912-?) a rákosszentmihályi Szent Imre-kápolna lelkésze 1952 és 1961 között. HERRHOFF MÁTYÁS (1891-?) váci kanonok. HESZK.E BÉLA (1912-?) A Kolozsvári Tudományegyetemen magyar-francia-romanisztika szakot végzett. 1945 után Budapesten élt. 1950 és 1976 között a zenei gimnázium tanára. Müvei: Népiség az új európai irodalomban. Arad, 1940; A francia színház a két világháború között. Kaposvár, 1941 ; Magyar-román irodalmi kapcsolatok. Bp., 1954. HÉZSER ZOLTÁN (1913-?) tanulmányait a Református Teológiai Akadémián 1931-ben kezdte meg. Pestújhelyen volt lelkész az ötvenes években. HITES IGNÁC (1894-1973) 1918-ban szentelték pappá. 1931-1971 között a VIII. kerületi Ró-