Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI

végzésére. Véleménye szerint a lemaradás oka, hogy a gazdák csak piacolnak és elhanyagolják az őszit. Ez ellen evangéliumi alapon, erkölcsi vonatkozásban fog foglalkozni [sic!]. De ennek akkor volna szélesebb eredménye, ha a református pap is foglalkozna vele. Viszont Oros László, a református parókus azt mondta neki, ő azért nem foglalkozik az állami feladatokra való buzdítással, mert nem akarja, hogy elnéptelenedjen a temploma. Nacsa esperes fokozottabb buzdításra tett ígéretet a kerületében, de nyomban kérte, hogy Rákoshegyen, ahol 8 beíratás történt, ne járassák a gyerekeket Csabára, ott a helyi iskolában taníthassa őket. Az V. kerület plébánosa mintegy 160 000 forint költséggel a Bazilika kidőlt oszlopának a helyreállítását kéri a jövő évben. A XXII. kerületben Németh Gyula az új hitoktató, Fehér János részérc szolgálati lakásigénnyel lépett fel. A IX. kerület Üllői úti református parókus a templomtorony bepucolását szeretné állami pénzen megoldani. A hitoktatók naponta lépnek fel különböző kívánságokkal. Legalább 5 esetben kértek módosítást beosztási helyük megváltoztatására és a csoportok bontására. Többen nem is vállalták a hitoktatást, helyettük újakat kellett kérni. A Városmajorból Balogh kijelentette, hogy jobb, ha ő nem tanít, bár tud tanítani, inkább káplánkodik. Utólag kitűnt, hogy a templomi diákgondozást végzi. Balogh megjegyzésében cinizmus volt, „abból csak baj lehet, ha valaki jól tanítja a vallást", nem akar összeütközni a helyi szervekkel. Amikor erre határozottan magyarázatot kértem, kiszólását igyekezett elmismásolni. A papok magatartása másik formában a prédikációjukban jut kifejezésre. Prédikációk és hitéleti módszerek: A prédikációkban megfogható, nyílt uszítás, ahonnan csak értesüléseink vannak, nem fordul elő. De annál több az olyan képletes beszéd, amelyben politikai célzások vannak. Ezt az alábbiak szemléltetően visszatükrözik: 1. / A Bazilikában a 10 órai mise után beszélt Debrei. A misehallgatásnak, a vasárnap megszerelésének társadalmi jelentőségét méltatta, „Az emberekben ma igazságkeresés helyett az igazságtalanság szelleme él; a szeretet helyén gyűlölet, a segíteni akarás helyett egymás letiprása, megkárosítása vált korszerűvé. Az emberek jellemében nem a vonzás, hanem a taszítás nyilvánul megelhatárolóan. Mindez azért van, mivel nem vesznek részt teljes áhítattal a vasárnapi szentmiséken. Hiányzik a mai életből a szentmise hatalma és áldása. A szentmise köti össze valójában embertársával az embert, öreget fiatallal, szegényt a hatalmassal." 7 2. / A pesti ferences templomban fiatal pap tartja a sorozatos 12 órai prédikációkat. Neve: Kárpáti. Bejelentette, hogy most 14 vagy I 5 vasárnap a családról beszél. Egyszer azt mondta, hogy a nemzet életében nem azé az igazi hatalom, akié az újság, a kultúra, a nyersanyag, a technika vagy az ipari fejlettség, a rendőrség, a katonaság, hanem az, akié a család. Ahogy ezt kifejtette, nem bántott