Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI

A klérus felélénkülő törekvése (hitoktatás) a gyerekek vallásoktatásával kapcsolatban Az elmúlt hetekben a klérus megnyilvánulásai arról tanúskodnak, hogy a papság szélesíteni igyekszik a hitoktatást. Komoly előkészületeket végez a következő évadra, hogy a hitoktatás mindkét formáját, az iskolai és templomi katekézismagyarázás formájában végzett vallástanítást jobban kihasználja. Ezzel kapcsolatban jelenleg a szülőkre is fokozottabb nyomást igyekszik gyakorolni (lelkiterror), hogy biztosítsa a nagyobb sikert. Ez a szándék fejeződött ki július 26-án reggel 8 órakor a budai ferences templomban a ferencesek címzetes püspökének, P. Lombos Lászlónak beszédében. A szerzetes püspök nemcsak buzdította a szülőket, nemcsak kötelezővé tette katolikus szülő számára gyermekének vallásos nevelését, de a pokol kínjával, tüzével fenyegette azt, aki a gondosságból ezen a téren bármi keveset is elmulaszt. Azt mondta: „Hogyan várhatna kegyelmet-irgalmat az örök bíró előtt az, aki gyermekét kényelemszeretetből, jóléti vagy érvényesülési érdekből, általában: bármilyen múló, földi érdekből - elkárhozni engedte. Elképzelhetetlen, hogy ne a pokol minden kínja várjon az ilyen szülőre.,." Ebből, de más jelekből is látszik, hogy a klerikális reakció szeptemberre erősíteni akarja a hitoktatást. Nem akarja beérni a templomi hitoktatásnak azzal a lehetőségével, amit a legutóbbi két évben alaposan kihasznált, s ami ellen a tantestületek sem küzdöttek számbavehetően. Erre vallott az is, amit a ferences templom gyóntatószékében P. Quirin mondott: „Nem lehet beérni azzal, ami eddig volt, bárha eredményesnek mutatkozott... A viszonyok és lehetőségek napról napra javulnak. A gyermekek vallásos neveléséért való felelősséget a szülőknek, nagyszülőknek a legkomolyabban kell venniük..." Ugyanilyen útmutatás hangzott el a városmajori templomban Szentirmai Sándor gyóntatószékében: „A gyermekek vallásos nevelésének igényeiben sa katolikus kiállás bátorságában is alkalmazkodni kell a napról napra változó, számunkra mindig javuló viszonyokhoz. 4 A városmajori templom diákmiséjén Balogh András volt ferences a következőket mondotta: „Gyermekeknek, szülőknek nem szabad gyöngeségükre hivatkozni s nem szabad kevéssel beérniük. A szentek példáit kell követniük, a lehetőséghez és erejükhöz mérten, de erejük teljéből ezt kell megvalósítaniuk ... Hiszen szentek ma is vannak, ma különösen sok szent él köztünk. Szentek a gyermekek, akik talán csöndben, hangoskodás nélkül, de következetesen vagy már bátor kiállással, példamutatóan megvallják katolikus hitüket és meggyőződésüket. Ugyanígy vannak szentek a fiatal, a gyermeknevelő házaspárok, s az idősebbek, az öregek közt. A munkások közt, akik a gyárban, mások a hivatalokban, iskolák katedráin, a termelés különféle szerveiben teszik ugyanezt."

85 A városmajori templom 9 órai diákmiséjén Balogh András beszélt, Balogh most is rendben és nagy számban, tömegben egybegyűlt gyermekeknek beszélt, s itt meg az volt a feltűnő, hogy egyes