Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI

részekben olyan volt a megfogalmazás, aminőt gyermekeknek megérteni nem lehet. Beszédében kitért arra, hogy a pápa szavát, bármily téren megnyilvánított szándékát [sic!] mindenkinek követnie kell. Az anyaszentegyház egységének fontos megnyilatkozása fejeződik ki ebben. „Az egyház Krisztust követve - mindenkit szeret. Örvendve szereti a jó katolikusokat, szereti, erősíteni akarja a gyöngéket. Sajnálkozva gondol azokra, akik más vallásban születtek s nevelkedtek. Várja megtérésüket s a bűnösök megtérését is. De legnagyobb fájdalommal és bűneik megbocsátásának reménye nélkül gondol azokra, akik nemcsak eltávolodtak Krisztus vallásának igazságaitól, hanem küzdenek is azok ellen. Az ilyen bűnösökre kárhozat vár a túlvilági élet boldogsága helyett. Ezeknek a hamis prófétáknak lélekmérgezésétől, meghallgatásától óvakodnia kell a katolikus gyermeknek. Bűn ezeket hallgatni, örök kárhozat ezeket követni, nevezzék magukat ezek akár existencialistáknak, [sic!] akár asztrológusoknak." (Azt nem mondta ki, hogy ideszámítja a kommunistákat is. De az egzisztencializmus híveinek - ennek a nálunk alig ismert nihilista, antimarxista irányzatnak - emlegetése annyira erőszakoltnak hatott, hogy a gyermekek is megérezték valamit abból, amit lelkigondozójuk burkoltan mondani akart.)

86 Több jel arra vall, hogy a hitoktatás fokozására a klérus mozgósítja erejét. Budapest, 1953. augusztus 5. Szerényi Sándor Budapest Városi Tan. egyházügyi főelőadó BFL XXIII. 102. c. Gépelt tisztázat aláírás és bélyegző nélkül. Az első oldalon az iktatószám (0018/6) kézzel van felírva. 8. 1953. évi augusztus havi jelentés Szigorúan titkos. Jelentés a budapesti egyházügyekről 1953. augusztus 31-ig. A kormányzati intézkedések visszhangja papi és világi hívők körében. Nagy Imre elvtárs országgyűlési beszéde, majd később Rákosi elvtárs beszéde után következő hetekben nagyfokú tanácstalanság és bizonytalanság jellemezte a klérus megnyilvánulásait. Határozott vélemény és állásfoglalás nem alakult ki, inkább a bi-