Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI
gon arról prédikált, hogy mit jelentett hinni a múltban és ma. Amíg a múltban a fenevadak elé vettetést, borzalmas kínoztatást, addig ma vagyonelkobzást, állásból való kirúgást, gyanúsításokat, üldözést, sok sírást és szenvedést jelent. Majd azzal vigasztalta meg a híveket: „De a ti szomorúságtok és szenvedéstek: hamarosan véget fog érni." Amikor a prédikáció után volt, napokon át maga is azt várta, hogy mikor jönnek érte - mondta el a plébánosának. (Luttor plébános feljegyzéseiből.) Amikor pedig uszításai miatt behívták a kerületi tanácshoz, Barkó elvtársnak a szónoki hévre hivatkozott, mondván, megfeledkezett magáról. Azonban az igazi forrása, ennek az úgynevezett klerikális felszabadulásnak Doroszlai és főleg Desits esperes. Luttor plébános szerint a papok körében ennek Desits esperes a hangadója, aki ugyan hangoztatja, hogy rádiót nem hallgat, de a jó híveitől értesül a dolgokról. Az a véleménye, hogy közeli változás várható, és akkor jövünk mi, jön a bosszúállás. Ez kifejezésre jut nála abban is, hogy az utóbbi időben szemérmetlenebb hangon kezd beszélni és már nemcsak gyakorlatban, hanem szóban is visszautasítja az állami feladatok támogatását. Ilyen megjegyzéseket tett: ha az állam rettegésben tartja a papokat, ne várjon tőlük támogatást stb. Magatartásával kapcsolatban az ÁEH felé javaslatot készítettem. b./Vagy a XI. kerületben, Albertfalván Doroszlai főesperesnél, Teész Imre nyugdíjas pap, aki szabály szerint nem is prédikálhat, a tíz parancsolatból a „ne lopj" fogalmát a következőképpen magyarázta: „Ha valaki lopott, a más tulajdonát elvette, nem mentheti tettét azzal, hogy jóra használta fel. Aki elvette a mások tulajdonát, azt feltétlenül vissza kell adni előbbi tulajdonosának." Itt nyilván nem lopásról van szó, mert a tolvaj nem szokta zsákmányát mások között szétosztani, hanem az államosításra célzott úgy, hogy vissza kell adni, élesztgetve az ilyen illúziók lehetőségét. Az érintett személyek így is értették, amely a hatására kimenetkor tett megjegyzésekből is kitűnt. 50 (L. I. feljegyzéseiből.) Ez nemcsak a kisegítő, de egyben Doroszlai főesperes beállítottságát is mutatja, mely az ő engedélyével és egyetértésével fordulhat elő. Ezzel magyarázható Doroszlai részéről minden állami feladat támogatásának diplomatikus elutasítása. Jellemzését az ÁEH felé javaslattal egészítettem ki, amelyben nyugdíjazását javaslom. Ugyanakkor a nyugdíjas Teész papi funkciójának megszüntetése szükséges, minthogy eddig is szabálytalanul működött. 2.1 A templomjáró világiak körében is, mint pl. Rákosszentmihályon Törőcsik pedagógus, az imperialisták nagy fölényéről, hadikészülődéseiről informálják egymást. Különösen a budai reakciós templomjárók, a városmajoriak, a ciszterek környékén (Szt. Imre út 3.) a ferences és piarista öregdiákok, arról beszélnek, hogy a SZU békéért eseng az USA-nál. A kommunisták már nálunk is igyekeznek megnyerni a papság barátságát, menteni, ami menthető. 51 Ilyen és hasonló illúziókba kergetik egymást.
