Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

2. Kelenföld másik problémája: Paulai mint szónok. Mai prédikációja a „csodála­tos halfogás" 168 evangéliumi részletéhez kapcsolódott. Jézus azt mondta Simonnak, a későbbi Péter apostolnak, 169 hogy evezzenek a mély vízre és vessék ki a hálót. Simon: „Uram, egész éjjel nem fogtunk egyetlen halat, de ha te mondod, kivetjük hálóinkat." Paulai a hívő ember szavaira hivatkozott ebben. - A csodálatos halfogás után Simon odaborult Jézus lábaihoz. „Uram, bűnös ember vagyok, de stb." Ebben viszont az ön­megismerést, bűntudatot emelte ki Paulai. Szerinte ez a kettő: a hit és a bűntudat főté­nyezője az emberiségnek. Az élet feladata: eljutni, feljutni az igaz emberségre. Ha megfigyeljük a történelmi és a mai életet, azt látjuk, hogy az emberek nagy tömegei futnak önmaguk, emberségük igazi lényegének felismerése elől. Az ókori görögök és rómaiak azért teremtettek hitregéikben annyi Istent, mivel menekültek a befeléfordu­lás, a bűnös ember voltuk felismerése elől. Narkózist kerestek megigazulás helyett. S mit látunk, ha a mai életet figyeljük? Az emberek azért mennek bárokba, italboltok­ba, kerti vendéglőkbe, hogy ne kelljen elmélkedésben az igazság, a megigazulás útjá­ra eljutniuk. At akarják alakítani a természetet, hatalmukba akarják venni a természe­tet, ami nem sikerült Krisztus után kétezer éven, sem Krisztus előtt vagy kétezer éven. Nem sikerülhet ez most sem. (Ezt a nyílt támadást igen erősen kihangsúlyozta.) Ma, a „kollektív humanizmus" idején sokan hirdették azt, hogy jót akarnak az embe­riségnek. Eszméket, elméleteket hirdetnek, közben látniuk kell, hogy nem vonzanak, hanem taszítanak. Nem lehet más a sorsuk, nem az igazi emberiséget keresik. Az iga­zi emberiséget nem ismerik. Az igazi emberiség lényege a hit s annak tudata, hogy bűnös, gyarló emberek vagyunk. Felemelkedni csak ennek a felismerésnek alapján lehet. Sorsunkat Isten adta, az ellen nem küzdenünk kell, hanem Isten szándékát: megigazulásunk útját kell követnünk benne. Nem lehet győzelme a materializmus­nak. Aki csak az anyagi életet ismeri el, csak a materiális élet fejlődését keresi, s a lel­kével, a természetfelettivel nem törődik, annak végül is el kell ismernie, hogy a sem­mivel egyenlő az, amit elért vagy amire törekedett, (Közben Paulai arra is többször hivatkozott, hogy csupa jaj, baj, nyomorúság, megalkuvás, céltalanság a mai élet.) Végül Paulai azzal fejezte be prédikációját ma is, amivel múltkor: „Az embernek nem szabad elcsüggednie. Az embert Isten a saját képmására teremtette, ezzel meg­mutatta szeretetét s ígéretét is, hogy fel fogja emelni az életben s az élet után." Az „Ember tragédiája" Ádámjára hivatkozott. Madách nagy müvének 170 Ádámja előbb az élet céltalanságát látva meg akarta semmisíteni magát s az egész emberséget. De aztán Isten hangja figyelmezteti arra, hogy küzdenie és bíznia kell: a küzdelemben és 168 Mt 4,18-22; Mk 1,16-20; Lk 5,1 -11 169 Szent Péter az apostolok fejedelme. Másik neve Simon. Bátyjával, András apostollal Jézus első kö­vetői közé tartozott. Péter az erős kőszikla, amelyre Krisztus egyházát építette. Jézus Péterre bízta a hí­vek és apostolok igazgatását. Szent Pétertől az újszövetségi szentírásban két levél maradt fent. Emlék­napját az egyház Szent Páléval együtt június 29-én ünnepli. 170 Madách Imrev4z ember tragédiája (1861) című müvéből a XV. szín záró sorairól van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents