Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

akart elfogadtatni az emberekkel. De sok a megnyilatkozása annak, hogy Krisztus a termelést, a termelőmunkát milyen elhatározóan fontosnak tartotta. Marad tehát az a felfogás, hogy Krisztus az erkölcsi rosszat hibáztatta a „világ" említésekor. Ezután a „kis időt" említette a pap, s azt hangsúlyozta ki, hogy „kis ideig" tart az élet szenvedéseivel és megpróbáltatásaival. A Krisztus-hit boldogsága pedig örök. Részleteztem ezt a beszédet, mivel a munka dicséretével kapcsolatos részlet a többi beszédben is jellegzetessé vált. Ez volt az, amiben a ma hallott beszédek valami közeledésfélét hoztak. Persze, ezeknek a részleteknek tendenciája nem fejeződött ki nyíltan. Elmosódó maradt. Még Galambos mondott róla legtöbbet. 2. A Fehérvári úti kis kápolnában a 8 és 9 órai misén hallottam prédikációt. A 8 órai misére elkésve érkeztem Kelenföldről. De még hosszú ideig tartott a prédikáció, amit egy öreg pap tartott. (Nem Mihályi Tamás plébános volt.) Ennek a kápolnának védőszentje: Szent Adalbert

116 püspök és vértanú: az ő ünneplése volt a prédikációk egyik főtémája. A 8 órai mise öreg szónoka a Szent Adalbert életével és vértanúságával kapcsolatban csak éppen megemlítette a munkát mint szent kötelességet. A 9 órai misén prédikáló 35 év körüli, erősen megkopaszodott pap arról beszélt, hogy nemcsak önmagunk javára kell dolgozni, hanem embertársaink érdekében. De hamar eltért más útra s munkának nevezte az imádságot is. Persze, a legnagyobb, legszebb munkának. A Fehérvári úti kápolnában elhangzott prédikációk csak érintették, csak olyan formában említették a munkát, ahogy ez mostanában elég általánossá lett. Annak nem volt jele sem, hogy valami új, különleges feladatot akartak volna megkezdeni ezzel. 3. Az albertfalvai Szent Imre utcai templomban is folyt még a diákmise prédikációja, amikor odaértem. Ezzel a templommal szemben van a Szent Imre utcai nagy általános iskola. Azt hittem: ez a közvetlen közelség, ez a tőszomszédság olyan ellenőrzést tesz lehetővé, hogy ebben a templomban a 9 órai misén a diákmise jellege egyáltalán nem látszik majd. Meglepetés ért: a szentély előtt legalább 150 iskolás lány figyelt a prédikációra. Példás rendben voltak felállítva s az sem lehet talán véletlen, hogy a lánykák hajában - 3-4 lány kivételével valamennyiében - a szokottnál valamivel szélesebb fehér szalagból a szokottnál valamivel nagyobb masni volt. Úgy tűnt fel, mintha közös jelvény lett volna ez. A fiúk kevesebben voltak: kb. 80-an. Szülők mellett padokban ülve még vagy 40-50 lányka volt a templomban. Fiúk ezenfelül oldalt és hátul álltak, kb. 60-65-en, de a kóruson is voltak iskolások. Nem kottáról énekeltek, csak népéneket. A kántornő játéka valószínűvé tette, hogy volt apáca mükö116 Szent Adalbert (955 és 958 között született, meghalt 997-ben) Prága püspöke. Géza fejedelem hívására talán 994-ben érkezett Magyarországra. Ő keresztelte meg a fejedelem fiát, Vajkot. 996-ban a pogány poroszok megtérítésére indult. Egy pogány pap lándzsaszúrásától vértanúként halt meg. Egyházi ünnepe: április 23.