Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI
ben. A lány anyja pedig Dobi Istvánnak, a minisztertanács akkori elnökének, Népköztársaságunk elnöki tanácsa mostani elnökének magántitkára volt, s hivatali helyiségül is Dobi István Zárda utcai (Rózsadomb) magánlakását mondta be a lány. Elképzelhetetlen volt, hogy N.-né ne tudott volna lánya reakciós tevékenységéről, hiszen a lánynak ki kellett maradnia a Jurányi Gimnáziumból, át kellett iratkoznia máshová, amellett gyárban takarítómunkát vállalt s a városmajori munka is rendszeres távollétet, távolmaradást okozott otthonról. Feltehető volt, hogy apa is, anya is egy húron pendülnek a lánnyal. Ottánéval úgy láttuk, hogy az egész ügyet át kell tenni az Államvédelemhez. Meg is tettük a feljelentést a Csokonai utcában, ahol Vasvári nevü elvtárssal beszéltem. Vasvári azonban nem jött ki a gimnáziumba s nem is közölt semmit. Közben Horváth Zoltán elvtárs - akkor a X. osztály vezetője - érdeklődött az Államvédelemnél. Horváth közölte velünk, hogy ne foglalkozzunk a dologgal tovább. Úgy gondoltam, hogy nem akarják Dobi személyét belekeverni ilyen bonyodalomba, de azért néhány részletet - N. N.-nek, illetve a gyárban használt néven: N. Katinak - múltbeli tevékenységére vonatkozó, utólagosan tudomásomra jutott adatokat - így is közöltem Horváth Zoltánnal, illetve már talán Szerényi elvtárssal is. Feltételezem azt a lehetőséget, N. főiskolai hallgató ugyanolyan vonalon működik, mint húga. Feltételezem, hogy ilyen szándékkal kereste a mi DISZ-titkárunkat, akinek persze gyanúmról nem akartam szólni. Kocsis Tamás eléggé magára van hagyva a DISZ vezetésében. A tanári kar, az igazgatón kívül, egyáltalán nem érdeklődik. A kerületi DISZ-bizottság titkára, Schlesinger elvtárs nem tudja erősíteni a DISZ-munkát és -szellemet; a problémákat leegyszerűsíti, jelentőségükben leértékeli, mint a nyáron tette az izraelita gimnázium szökni akart cionista tanulójának ügyével kapcsolatban (Schlesingerről ezt akkor Elvtárs elsőnek állapította meg). így fennállhat a veszély, hogy semlegesíti Kocsist és módot talál fiatalságunk megkörnyékezésére. N.-né talán már nem is titkárnője Dobi Istvánnak, de az egész dolgot egyébként is el lehet különíteni Dobi személyétől. Az Idegen Nyelvek Főiskolája akár telefonon is közölhet N. főiskolai hallgatóról olyan adatokat, amikből kitűnik, hogy testvére-e N. N. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az Idegen Nyelvek Főiskolája tanári testülete iránt sem lehet túl nagy bizalmunk. Erre következtetek abból, hogy nagyon otthonosnak érzi ott magát az I. István Gimnázium tavalyi magyar irodalom tanára: Takács István, aki nem párttag, ebben a kerületben nem is vennék fel, hiszen emlékeznek rá sokan, hogy reakciós-hazafiaskodó előadásokat tartott a Domonkos-plébánia kultúrtermében a felszabadulás előtt. 6. Szombaton délután nem sikerült megállapítanom, hogy Doroszlai plébános temploma hol van. Elvtárs telefonja sem felelt. Ezért úgy gondoltam, hogy elmegyek a városmajori templom diákmiséjére, s megnézem, hogy N. N. müködik-e ott ma is. N. N.-nak nem volt nyoma, de többi rendezőtársainak sem. A réginél kevesebben voltak a templomban. Kevesebb volt a felnőtt s talán valamivel kevesebb a gyermek is. Ezek elrendezése változott meg. Padokban külön csoportokban csak 7-8 éves lányok és fiúk ültek; a nagyobbak szüleik mellett ültek, a 15-17 évesek pedig hátul álltak. Ez az új elrendezés azt a látszatot keltette, mintha kevesebben lennének, mint azelőtt.
