Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI
nem ilyen elképesztően merész. Azt meg kellett állapítani, hogy klerikális-reakciós, olcsó politizálásra, ilyen hatásvadászatra nem mutatott hajlandóságot ez a pap. Került minden ilyet. 4. Régi pedagógus kollégáimnak beszéltem a rákosszentmihályi új plébánosról: Rácz Istvánról. Aktív békepapnak mutatkozik. Politikai magatartása nem tetszik a polgári-úri reakciósoknak. Különösen azt kifogásolják, hogy prédikációban túl gyakran említi származását: „Apám munkás volt, anyám cseléd." Meg ezt: „Mindenben együtt akarok dolgozni a Tanáccsal." - Minden hajnali misén prédikált, s mindig kitért valami időszerű problémára: a nagytőke urainak őrizésére, a béke ügyérc, a kapitalizmus valóságára, a gazdasági fejlődés új szakaszára. Érezheti a reakciósok ellenszenvét, de az nem befolyásolja. Engedve elődei szokásának - mindenütt (nemcsak úri körökben) levizitel. Vannak elfogult reakciósok, akik kimutatják ellenszenvüket, pedig ők sem tagadhatják, hogy papi életében Rácz plébános teljesen kifogástalan. Nofz Emil Rákosszentmihályon lakó mérnök felesége és lánya: Nádszegi Ágnes, a Jázmin utcai általános iskola számtantanárnője, amikor megtudták, hogy a békepap tesz látogatást náluk, elmentek hazulról s nem adták vissza a látogatást. Ilyet bizonyára tettek mások is, aminthogy a budapesti iskolák tantestületeiben sem Nádszegi Ágnes az egyetlen nevelő, aki nyíltan elítéli a békepapokat. Egy másik rákosszentmihályi származású leány: Horváth Lujza Kőbányán lakik, és azt hiszem, Pestszentlőrinc munkástelepen tanít, a pestszentlőrinci általános iskola tanítónője, amikor nevelőapja, Horváth József postafőtanácsos meghalt, megjelent a plébánián, kifizette a temetést, de Pestről hozott ki jezsuitát. Nem engedte, hogy békepap legyen a temetésnél. Mindez jellemző a helyzetre, ugyanúgy jellemző az iskolai helyzetre Nádszegi Ágnes nyílt ellenszegülése igazgatója intézkedésének, hogy írja össze osztályában a templomba járókat. Nádszegi megmondta, hogy vallásszabadság van, s a vallásszabadsággal ellentétesnek tartja ezt. Jellemző, hogy a tantestületek sok tagja mint a bátorság példáját, mint dicsőséget említi ezt az ostoba elfogultságot. (Pedig legalább a rendszeres ministránsokat feltétlenül számon kellene tartani már. Ezek nemcsak az „atompapok" hatása alatt állnak, hanem a buzgólkodó plébániai „úriasszonyok" és „szentasszonyok" is befolyásolják őket.) 5. Szilveszterkor az úgynevezett „Ó-áldáson" csak a Margit-templomban Perlaki beszédén tudtam jelen lenni. A túlzsúfolt autóbuszok egymás után száguldoztak el megállás nélkül, így a Huba utcai templomba már elkésve érkeztem meg. Baj volt az is, hogy Perlaki beszédére csak mise után került sor. Sem a Perlaki-beszédben, sem egyébként nem volt egyházközségi beszámoló. Perlaki a szokott költőies módon beszélt az elrohanó élet egyes szakaszairól. Az 5-6 éves korig tartó gyermekélet szépségeinek jellemzésére Rousseau-t, Goethét idézte, egyszer Szent Ágostont 19 is. Szent Ágoston (354-430) a katolikus egyház egyik leghíresebb középkori cgyházatyja. Egyházi ünnepe: augusztus 28.
