Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
tuk, hogy nem szíveli a németeket, és mint a megszálló csapatok parancsnoka, szívesen hazahozatta volna a csapatokat Magyarországra. Szeptember 1-i rádióbeszédével igen nagy balsikere volt. A finn nép példájára hivatkozott és Finnország a következő napon letette a fegyvert. 41 Sokan a városban azt hitték, hogy ez szándékos trükk volt a részéről, de mi tudtuk és különösen én, akinek a beszédét diktálta, hogy ő ezt akkor érvként akarta felhozni a további küzdelem mellett, rámutatva arra, hogy ideiglenes területfeladások nem csüggeszthetnek el egy bátor nemzetet. A következő minisztertanácson ez elég nagy viharokat keltett. Aki, mint jómagam is, az angol rádiót hallgatta rendszeresen, az már tudta, hogy akkor már csak napok kérdése volt a finneknek a háborúból való kilépése, amit egyébként Ryti finn elnök visszalépése óta mindenki biztosra vett. Lakatos azonban ebben a kérdésben Marosy-Mengele helsinki követünkjelentésérc támaszkodott, amely ezt írta: A román fegyverletétel Finnországban igen nagy hatást keltett, a lapok a román király rádiószózatát teljes terjedelemben közölték. Amikor azonban az orosz-román fegyverszünet is ismeretessé vált, annak súlyos feltételcinek hatása alatt megfordult a közvélemény, és mindenki a további harc mellett foglalt állást. Lakatos tehát ebben a kérdésben Marosy áldozata volt. 42 Mi egyébként nagyon örültünk akkor annak, hogy Kultsár és Kolosváry-Borcsa Lakatostól való kihallgatásukról igen hosszú orral jöttek ki, és elmozdították őket. Ezek persze Szálasi alatt újra megjelentek a porondon. Ekkor Kultsár előadta, hogy a kormányzói szózat napján Sopronban autóba ült és kiment a német határra, ott értesült aztán arról, hogy Szálasi átvette a hatalmat. Nagyon örültünk Petrényi főkapitány 43 elmozdításának is, aki június 28-án a Bárczy ellen tervezett merénylet után negyvennyolc órával nem tudott még a miniszterelnöknek referálni, azzal a kifogással, hogy még nem volt ideje az esetet áttanulmányozni. Hlatky államtitkárt mindenki nagy örömmel fogadta. Szeptember 12-én a magyar kormány nyolc pontból álló memorandumával Vörös János a vezéri főhadiszállásra repült. Ebben a memorandumban már érvényesült az az új, bátor és öntudatos hang, amely Sztójay alatt a németekkel szemben elképzelhetetlen lett volna. A memorandumban szuverenitásunk nagyobb elismerése mellett, gyors és hatékony katonai segítségen kívül azt is kérjük, hogy amennyiben a né41 Lakatos az említett rádióbeszédben kijelentette: „A finnek évek hosszú sora óta állják a sarat egy számbelileg nagy túlerőben lévő ellenséggel szemben. És mégsem roppantak össze." - 1944. szeptember 19-én a Szovjetunió és Nagy-Britannia fegyverszüneti egyezményt írt alá Finnországgal Moszkvában. (Az Egyesült Államokkal Finnország nem került hadiállapotba.) 42 Marosy Ferenc 1944. augusztus 31 -én kelt jelentése szerint az új finn kormány elvileg hajlamos a habomból való kilépésre, de ez „ ... nem jelenti azt, hogy a finn kormány a minden áron való békekötésre, azaz a feltétlen megadásra kész volna". MOL K 63. Külügyminisztérium (Küm.) pol. 1944/12. tétel-ad 12.634/1944. 43 Helyesen Petrányi György, akinek budapesti rendőrfőkapitánnyá való kinevezésére a minisztertanács 1944. április 19-én tett javaslatot a kormányzónak. - 1944. június 28-án a Magyar Nemzetiszocialista Párthoz közelálló személyek Görgey Vince százados vezetésével merényletet kíséreltek meg Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár ellen, hogy elrabolják tőle a miniszterelnökség épületéből a Várpalota, a konnányzói lakosztályhoz vezető átjáró kulcsait. Az akció kudarccal végződött.
