Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
ból: „Köszönöm értékes közreműködését, amely lehetővé tette számomra hazám legfelső szolgálatát." Imrédy Béla a közgazdasági miniszteri működése alatt igen élesen szembefordult az SS-szel, amely a Weiss Manfréd-gyárnak a Göring Müvekbe való bekapcsolását, illetve megvételét lebonyolította. Bár Veesenmayer bizalmát bírta, amikor Winkelmann SS-főcsoportvezető értesült arról, hogy Imrédy a Weiss Manfréd szerződés megsemmisítésén fáradozik, 37 Pálffy Fidél akciót kezdett ellene, annak állítólagos zsidó származása miatt. Pálffy Fidél közölte Sztójay val, hogy Winkelmann kezében van az Imrédy zsidó származására vonatkozó okmány. Mikor Imrédy erről értesült, védelmet és elégtételt kért Sztójaytól, aki annak ismételt kérésére mindig kitérő választ adott. Ez vezetett aztán Imrédy és társai lemondására. Ekkor pedig Sztójay már a Nemzeti Egység kormányának megalakításán fáradozott, de ez főleg Szálasi nagy igényei miatt, aki magának a legfontosabb tárcákat igényelte, nem vezetett eredményre. Később Sztójay betegsége komolyabbra fordult, ekkor betegszabadságra ment, és helyetteseként Reményi-Schneller Lajos vette át a kormány vezetését. így érte az országot augusztus 23., Románia kilépése a németek oldaláról. 38 Reményi-Schneller Lajos, aki addig a pénzügyből vezette az ügyeket, ezekben a napokban áttette működésének színhelyét a miniszterelnökségre. Azonnal kormányzói kihallgatásra ment, elég derűlátóan jött vissza onnan, kijelentette előttünk, hogy a helyzet most igen kényes: „most mindent meg lehet nyerni és mindent el lehet veszíteni". Akkor ezt hallva, arra gondoltam naiv módon, hogy talán már ő is rájött a háború céltalanságára, de később keservesen tapasztaltam, hogy hogy értette ezt a mondatot. Augusztus 29-én 39 Lakatos Géza lett a miniszterelnök, 40 akiről mindannyian tud37 Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője, hatalmát egy jelentékeny gazdasági bázis megteremtésével kívánta megszilárdítani, hasonlóan a Hermann Göring Müvekhez. Terve megvalósításában fontos szerepe volt a legnagyobb magyarországi nehézipari konszern, a csepeli Weiss Manfréd Müvek megszerzésének. A nagyvállalat a cégalapító örökösei, ifj. Chorin Ferenc, Mauthner Ferenc, báró Kornfeld Móric és báró Weiss Jenő családjainak tulajdonát képezte. Az ún. „rokoni csoport" nevében Chorin 1944. május 17-én szerződést írt alá Kurt Becher SS-Standartenführerrel, Himmler magyarországi gazdasági megbízottjával. A megállapodás értelmében létrehoztak egy új holdingtársaságot, amely 25 évre átveszi a Weiss Manfréd Müveket ellenőrző részvénycsomagot, valamint az összes társipari üzemet és családi birtokot; ez alatt az idő alatt a nagyvállalatot az SS meghatalmazottként kezeli, s Jutaléka" ennek fejében a bruttó bevétel 5 százaléka; a „rokoni csoport" nagy összegű készpénzt kap és elhagyhatja Magyarországot. A családok tagjai június végén Portugáliába és Svájcba utaztak. Az ügylet a magyar kormány előzetes tudomása és jóváhagyása nélkül jött létre. Imrédy, aki május 23-án tárcanélküli közgazdasági miniszterként tagja lett a Sztójay-kormánynak, tiltakozott a megállapodás ellen, s annak a magyar érdekek biztosítását célzó módosítását kívánta. Ezért ellentétbe került az SS-szel, ami 1944 augusztusában a bukásához vezetett. 38 1944. augusztus 23-án Bukarestben Mihály király a paraszt-, a liberális, a szociáldemokrata és a kommunista párt politikai támogatásával, a királyhü hadsereg közreműködésével eltávolította a hatalomból a fasiszta Antonescu-kormányzatot. Augusztus 25-én Románia hadat üzent Németországnak. 39 Az eredetiben tévesen augusztus 9-e szerepel. 40 A Lakatos-kormány kinevezésének előzményeiről és megvalósulásáról lásd Lakatos Géza: Ahogyan én láttam c. memoárját. Budapest, 1992, Európa-História. 104-122. p.
