Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

Rátz Jenő miniszterelnök-helyettes eleinte nagy kedvvel járt be hivatalába, de mint sértődött ember, csakhamar teljesen visszavonult, és még a vacsora- és egyéb meghí­vásokat is visszautasította. Állítólag hatáskörét kevesellte, de hogy lehetett volna neki hatásköre, amikor még a miniszterelnöknek sem nagyon volt. Csatay feltűnően ellenezte a németek intézkedéseit, amikor Újszászy vezérőrna­gyot és Kádár vk. ezredest a németek lefogták, különösen fel volt háborodva. Állan­dóan panaszkodott nekem, hogy álmatlan éjszakákat tölt otthon, nem tudja ezekért az intézkedésekért vállalni a felelősséget. A minisztertanácsokon nem szívesen vett részt, azt unalmas szószaporításnak tartotta, és sokszor az utolsó percben kimentette magát. Ilyenkor Ruszkiczay-Rüdiger helyettesítette. Akkoriban úgy néztünk Csa­tayra, mint az egyetlenre, aki a kormányban a magyar álláspontot képviseli. Egyik reggel minisztertanács előtt sürgős kihallgatást kért, és amikor azt mondtam neki, hogy már kezdődik a minisztertanács, azt válaszolta, hogy épp azért sürgős neki, mert azt már meg akarja spórolni, tudniillik előtte le akart mondani. Csakugyan bement Sztójayhoz, de 10 perccel később már karonfogva jöttek ki, nem lett semmi a lemon­dásból. A kormányzó állítólag nagyon ragaszkodott az ő személyéhez. Szép László miniszteri osztályfőnök egyszer előttem megkérdezte Kunder Antalt, hogy miért rendelte el a zsidó üzletek bezárását. 35 Erre azt válaszolta, hogy erre azért volt szükség, hogy ezzel Szálasiék vitorlájából kifogják a szelet. Ennyi cinizmus lát­tára megdöbbentem - ilyen súlyos intézkedést taktikai okokkal magyarázni. Befejezésül Sztójay Döme működésére jellemzésül még ideírom, milyen furcsa volt az a mód is, ahogy kicsempészte magát az országból. Unokaöccse, aki még La­katos alatt is gyakran fent járt nálunk, többször kijelentette, hogy olyan beteg, hogy nem is tud az ágyban felülni. Két nappal később kijelentette, hogy már annyira jól van, hogy Bécsbe tudják szállítani. Azért kellett innen elmennie, mert az orvosok és a látogatók állandóan politikai hírekkel traktálják, és itt Budapesten nincs meg a nyu­galma. A beteg, aki két nappal előbb még felülni sem tud, hirtelen annyira megerősö­dött, hogy jól bírja a bécsi autóutat. Ekkoriban már erősen közeledett a vörös hadse­reg ... Bécsből még gyakran írt. Amikor megalakult Szász Lajos elnöklete alatt a Képviselők Nemzeti Szövetsége, 36 azonnal jelentkezett tagnak. Sürgönyét leküldtük Szász Lajosnak. Történelmi jelentőségű dokumentum szerintem, és fényt vet Sztójay működésének egy olyan oldalára, amely talán kevéssé ismert, tudniillik hogy Szálasinak a magyar politikába való bekapcsolásába mennyit mesterkedett - az a választávirat, amelyet Szálasi Sztójaynak Bécsbe írt válaszul üdvözlő táviratára a hatalomátvétel alkalmá­35 A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 50.500/1944. K.K.M. sz. rendelete 1944. április 21-én „a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vétele tárgyá­ban". Csupán a fővárosban kb. 18 000 üzletet zártak be a rendelet alapján. 36 Pontos nevén Törvényhozók Nemzeti Szövetsége, 1944. október 12-én alakította meg 115 jobb- és szélsőjobboldali parlamenti képviselő a háborúból való „kiugrás" megakadályozása végett. Elnöke Szász Lajos, társelnöke Jaross Andor, alelnöke Szöllősi Jenő, ügyvezető elnöke Rajniss Ferenc volt.

Next

/
Thumbnails
Contents