Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
álláspontra helyezkedett, mert nem lehetett evvel tudni, hogy mennyivel jött ezzel közelebb a háború Magyarországhoz. Ghyczy külügyminiszter, akinek németellenes beállítottsága közismert volt, különösen büszke volt arra az MTI jelentésre, melyet ő fogalmazott és amely beszámolt arról, hogy a magyar kormány csak a német kormány többszöri sürgetésére volt hajlandó az európai államok közül utolsónak elismerni 2 az „olasz fasiszta köztársaság kormányának létezését." Ennek a közleménynek a hangjából szerinte megérthette az egész világ, hogy Magyarország csak vonakodva enged a német erőszaknak, és alig várja a pillanatot, amikor szembefordulhat vele. Ez a közlemény a miniszterelnöknek is nagyon tetszett. Az ősszel meginduló költségvetési és megajánlási vita 21 egyetlen nagy párbaj volt Imrédy és Kállay között. A megajánlási vitában Imrédy beszéde előtt körbe kellett telefonálnom a minisztereket, hogy a Ház ülésén lehetőleg ne jelenjenek meg, nehogy ezzel a beszédnek túlzott fontosságot kölcsönözzenek. 22 Az egyik képviselőházi beszédérc vonatkozólag Sztójay berlini követ azt a jelentést írta, hogy illetékes német helyen nincsenek megelégedve a beszéd hangjával, mert az nem tesz elég nyomatékosan hitet a magyar-német sorsközösség mellett. Kállay ingerült hangú levélben azt válaszolta, hogy egy belpolitikai természetű beszédben nem szokás külpolitikai kérdéseket exponálni, és úgy látszik, a berlini urak nem alkalmasak arra, hogy ezt megértsék. Általában Sztójay ekkor már mindig nagyobb meggyőződéssel támogatta a németek álláspontját a vitás kérdésekben. 1944 januárjában a Vörös Hadsereg már erősen közeledett hazánkhoz. Január 7-én éppen minisztertanács alatt érkeztek a jelentések arról, hogy angolszász gépek több hullámban repülnek át Magyarországon. 23 Csatay miniszter rögtön telefonon kiadta az utasítást, hogy magyar vadászok ne szálljanak fel és ne avatkozzanak be esetleges légi harcokba. Február 8-án Kállay az MTI-vel jelentést adatott ki, amely megcáfolta 20 1943. szeptember 18-án a német megszállás alá került olasz területeken Mussolini kikiáltotta az Olasz Szociális Köztársaságot, az ún. „Saló-i köztársaságot". A bábállamot a magyar konnány 1943. szeptember 29-én elismerte ugyan, de nem szakította meg a diplomáciai viszonyt a királyi Olaszországgal sem. 21 Az állami költségvetési év 1914-1938 között július 1-től a következő év június 30-ig tartott, 1938 után pedig a költségvetés naptári évre készült. A részletes előirányzatot a pénzügyminiszter terjesztette be a képviselőháznak, amely megvitatta és elfogadta. A részletes előirányzat elfogadása után terjesztette be a pénzügyminiszter a költségvetési törvény, más néven felhatalmazási (appropriációs) törvényjavaslatát. Ez hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a költségvetésben megállapított bevételeket beszedje és a kiadásokat eszközölje. A felsőház a részletes költségvetést nem, csupán a felhatalmazási törvényt tárgyalta meg. A felhatalmazási törvény vitája évente alkalmat nyújtott az országgyűlés két házának arra, hogy értékelje a komiány politikáját. 2 Az 1943. november-decemberi költségvetési és megajánlási vitáról lásd Kállay: i. m. 2. kötet, 15-30. p. 23 Az 1943 szeptemberében Isztambulban aláírt előzetes titkos fegyverszüneti egyezmény értelmében Magyarország nem akadályozza a szövetséges légi haderő átrepülését felségterülete felett. 1944. január 7-én egy amerikai bombázókötelék, amely a szlovéniai Maribort bombázta, berepült Nyugat-Magyarországra, több községre bombákat dobott, jelentéktelen károkat okozva. A magyar vadászok a riasztás után felszálltak, de „lekéstek" az amerikai gépeket, amelyek már elhagyták az ország légterét, mire a magyar Héják a helyszínre értek.
