Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

2. IMRÉDY BÉLA PERE A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1945. március végén-április elején az ausztriai kies Salzkammergut üdülőövezetének egyik panziójába családjával együtt bejelentkezett ómoraviczai dr. Imrédy Béla nyugalmazott magyar királyi miniszterelnök. Eszébe sem ötlött, hogy álnéven rejtőzködjék, mert nem is gondolt arra, hogy háborús bűnösként felelősségre vonhatják,

134 pedig a neve előkelő helyen szerepelt a magyar háborús bűnösök 1945. február 16-án készült első listáján.

135 A jegyzék a fegyverszüneti szerződés 14. pontjához készült. Ez kimondta, hogy Magyarország közreműködik „a háborús bűncselekménnyel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az ítélkezésben e személyek felett".

136 Imrédyt az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 5-én hatályba lépett, a népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. sz. rendeletének 11. §-a 1-4. pontjai és a 13. § 1. pontja alapján vették lajstromba. A 11. § 1. pontja szerint „háborús bűnös az, aki az 1939. évi háború Magyarországra való kiterjedését, vagy Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben történt belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásával elősegítette, vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásánál, politikai, közgazdasági, közéleti szerepénél fogva módja lett volna". Ezt az alapvető és meghatározó jelentőségű vádpontot bővítette a 2. pont, amely szerint háborús bűnös az a miniszter, országgyűlési képviselő vagy vezető állású közhivatalnok, aki olyan határozat kezdeményezője vagy részese volt, amely az országot a világháborúba sodorta. A 3. pont bűntetté nyilvánította a fegyverszünet megkötésének akadályozását. A 4. pont szerint bűncselekménynek kell tekinteni, ha valaki segítscZinner Tibor-Róna Péter: Szálasiék bilincsben. Budapest, 1986, Lapkiadó Vállalat. I. kötet, 110. p. - Imrédy a politikai rendörségen elmondott vallomásában (123. p.) Tirolt említi, mint menekülésének egyetlen stációját. Ennek oka feltehetően az, hogy az osztrák Alpok egyes régiói (Tirol, Salzburg, Stájerország stb.) között nem voltak markáns határvonalak, amelyek egy külföldi számára lehetővé tették volna a precíz helymeghatározást. 135 Szociáldemokrata Párt iratai. PIL 283. f. 10. csomó, 25. őc. 136 Magyar Köztársaság Törvénytára. 1945-1946. évi törvények. Budapest, (1947), Athenaeum. 16. p.