Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

get nyújtott a nyilas hatalomátvételhez, részt vett e hatalom megtartásában és vezető állást vállalt a nyilas kormányzatban. A 13. § 1. pontja értelmében háborús bűnös az is, „aki nyomtatványban (bármely módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján, a háború fokozottabb mértékben való folytatására vagy a háborúba lépésre izgatott".

137 Imrédy nem maradt sokáig szabadlábon. Az üdülőhely utcáján ugyanis ráismert egy magyar-amerikai katonatiszt, aki édesapja íróasztalán több ízben látta budapesti újságokban a politikus fényképét. Nyomban jelentést tett a helyi városparancsnokságon, ahol intézkedtek a volt miniszterelnök őrizetbe vételéről. Az Office of Strategic Services (OSS, Stratégiai Szolgálatok Hivatala) elnevezésű felderítő szervezet keretében, Salzburgban 1945 májusától egy magyar osztály működött, Martin Himler (Himler Márton) magyar-amerikai ezredes vezetésével. A részleg feladata az volt, hogy a magyar kormánytól származó lajstromban szereplő háborús bűnösöket felkutassa és elfogató paranccsal beszállítsa a salzburgi tartományi bíróság fogházába. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai részlegének parancsnoka, William S. Key altábornagy a listát előzőleg eljuttatta az ott állomásozó 7. amerikai hadsereg főparancsnokságához.

138 Imrédy 1945. május 29-én került az OSS magyar osztályának fogságába, és itt történt meg első kihallgatása június 26-án. A két vallató tiszt, George Freimark és Irving M. Rowe benyomása szerint a politikus egyetlen célja, „... hogy alibit teremtsen mind a maga számára, mind azokért a tettekért, amelyeket jóllehet későbbi kormányzatok hajtottak végre, de ő alapozott meg. Szinte úgy tűnik, feladta a reményt, hogy apológiája meghallgatásra talál; talán felismerte érvelése gyengeségét.... Időnként úgy látszott, hogy meglehetősen felháborodik azon, miszerint őt egyáltalán kikérdezik, és arckifejezése ilyen pillanatokban köteteket beszélt annak valódi természetéről, amit ő »erős kezű politikájának « nevezett."

139 Magyarországon eközben megkezdték működésüket a már említett rendelettel életre hívott népbíróságok. Tevékenységük általános elégedetlenséget váltott ki, amelynek alapvető oka az volt, hogy 1945 tavaszán és nyarán még egyetlen nagyszabású pert sem folytattak le. A bírálók csupán arról feledkeztek meg, hogy ebben az időben igazán jelentékeny személy a magyar rendészeti és igazságszolgáltatási hatóságok kezében még nem volt. Ez nem a magyar szerveken múlott. A késedelmet az okozta, hogy a nyugatra menekülteket az amerikai és angol megszálló hatóságok vagy nem fogták el, vagy egyelőre nem adták ki, mert a kiadatási mechanizmus - nem politikai, hanem technikai okokból - még nem alakult ki. Major Ákos, a fővárosi nép137 A népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. számú és az ezt kiegészítő 1440/1945. M.E. számú rendelet szövege és magyarázata. Magyarázatokkal ellátta dr. Ries István, a Népbíróságok Országos Tanácsának tanácsvezetője. Az előszót írta dr. Major Ákos, a Budapesti Népbíróság vezetője. Budapest, (1945), Politzer Zsigmond és fia könyvkereskedése kiadása. 26-30. p. 138 Himler Márton: így néztek ki a magyar nemzet sírásói. New York, 1958, St. Marks Printing Corporation. 19-21. p. '

3

^ National Archives. RG-226-OSS-190-Entry 21.- IV. L. 57.500. (Box 451.) [Az iratot Karsai László bocsátotta rendelkezésemre, szívességét ezúton is köszönöm.]